Versenyképesség 2018: Varga Mihály szerint az olcsó munkaerő ideje lejárt
Aki az alacsony bérköltségre alapozza a növekedését és a versenyképességét, az rossz irányba megy – mondta Varga Mihály a Zsigmond Király Egyetem Versenyképesség 2018 konferenciáján. Amit a régi-új nemzetgazdasági miniszter ígér, hogy a folyamatban lévő adócsökkentések és bérmegállapodások mellett a kormány kiemelten figyel majd arra is, hogy a közterheket mindenki fizesse be.
A miniszter szerint több fordulat is történt az elmúlt években a magyar gazdaságban, erre bizonyíték, hogy szerinte 2013 óta tartós növekedési pályán halad az ország, a GDP öt éve nem esett vissza. De ide sorolja azt is, hogy 12 százalékról az évek során 3,8-3,9 százalékra csökkent a munkanélküliség, miközben nőtt a foglalkoztatás is. Történt egy fiskális fordulat is, az államadósság 2010 óta 8 százalékkal csökkent – mondta.
Ugyanakkor az is látszik, hogy a növekedés hagyományos eszközeivel már képtelenség versenyképességet növelni, nagy létszámú munkaerőt már nem lehet beállítani a rendszerbe, az igények a jól képzettség és a minőség felé mozdulnak – hangzott el a miniszter előadásában a Versenyképesség 2018 konferencián.
Varga arról is beszélt, megváltoztak a vállalkozások forráshoz jutási lehetőségei is az utóbbi években, nem csak banktól, de az anyavállalattól is lehet olcsó pénzt kérni. A miniszter szerint a magyar bankrendszerben vannak kreatív, jó tudású menedzserek, akik állják majd ezt a versenyt, s kitalálnak piacképes ajánlatokat. Választ kell adni a termelékenység lassulására, amit Varga nem tart sajátos magyar problémának, hiszen globálisan megfigyelhető a jelenség. Mint mondta, sok államban ez azzal függ össze, hogy felértékelődött a szabadidő, az emberek kevesebbet dolgoznak.
„Az olcsó munkaerő kora lejárt, aki az alacsony bérköltségre alapozza a cégét, az hosszú távon nem tud versenyképes maradni" – jelentette ki Varga Mihály.
Szerinte ugyanakkor a megváltozott kihívásokra a kormány több lépést is tett az elmúlt években, ilyen például az üzleti környezet javítása, vagy a digitalizáció. De ide sorolta az adórendszer átalakítását is, például a társasági adó 9 százalékra csökkentését és az egykulcsos szja-t. A munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött hatéves bérmegállapodás 2022-ig határozza meg a tehercsökkentés nagyságát és irányát, így 27-ről 11,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó, az adóék pedig a visegrádi országok szintjére áll be. Varga hozzátette, nem csak az adó mértéke, de az adóigazgatás átalakítása is fontos a versenyképesség szempontjából. A kormány célja, hogy még több eszköze legyen a gazdaság kifehérítésére. Ahogyan Varga Mihály fogalmazott:
a cél csökkenteni a közterheket, ezzel egyidejűleg pedig az adókat be kell szedni.
A versenyképesség szempontjából fontos a kis- és középvállalkozások problémáinak kezelése is, hiszen a foglalkoztatottak több mint 70 százaléka náluk van. A miniszter szerint riasztó, hogy több mint felüknek nincs honlapja, de a menedzsmentismeretek területén is felzárkóztatásra szorulnak.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában arról beszélt:
az állammal szemben minimális elvárás, hogy ha javítani nem tudja, de legalább ne rontsa a versenyképességet, ne teremtsen kiszámíthatatlan üzleti környezetet.
Szerinte ezt egészen 2014-ig nem tudta megadni a kormány, hiszen a magyar költségvetések „ hitelezői diktátumok miatt" évközi szigorításokra, zárolásokra, elvonásokra szorultak, s egyetlen cél lebegett a szemek előtt, hogy az államháztartás hiánya meg ne szaladjon. Ennek az lett az eredménye, hogy több esetben úgy is évközi szigorítások történtek, amelyekről év végén bebizonyosodott, nem lett volna szükség rájuk. Domokos hozzátette, 2015 volt az első, amikor év közben ilyen szempontból nem kellett hozzányúlni a büdzséhez, s ez vélhetően ebben az évben is így lesz.
A Zsigmond Király Egyetem Versenyképesség, Innováció, Oktatás konferencián politikai és gazdasági szakértők mellett a tudomány képviselői mutatják be a versenyképesség területén jelentkező aktuális kihívásokat, azokra adott megoldási javaslatokat, miközben szem előtt tartják az infokommunikációs technológiák elterjedése által megjelenő előnyöket és gyakorlatokat. A rendezvény védnökei az Állami Számvevőszék, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Közgazdasági Társaság.
