Túl sok a vásár – Fellázadtak az üzletek tulajdonosai az utcai árusok ellen

Rengeteg vásár volt tavaly is Budapesten, az üzletek tulajdonosai szerint bevételeik harmadát veszítik az utcai árusok miatt.

2024. január 29., 09:11

Szerző:

Komoly gondokat okoznak az utcai árusok az üzletek tulajdonosainak. Akár 30 százalékos bevételkiesést is okozhatnak a szinte egymást érő utcai vásárok azoknak a tulajdonosoknak, akik a belvárosi rendezvények környékén üzemeltetnek boltot – tudta meg az rtl.hu. A portál kiderítette, hogy sok vállalkozó már a bezárást fontolgatja, annak ellenére is, hogy egy szabályozás értelmében egy adott területen évente legfeljebb 80 napig lehet vásárt tartani.

A szabályok, úgy tűnik azért vannak, hogy megszegjék, az Erzsébet téren tavaly legalább 140 napig volt olyan rendezvény, ahol árusok pakolhattak ki, ráadásul ugyanezen a helyszínen volt több fesztivál is. Az üzlettulajdonosok megelégelték ezt és levelet írtak az illetékeseknek, de a helyi jegyző és a terület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is azt állítja, nincs tudomása szabálysértésről. Vannak ugyanakkor, akik jól járnak ezzel a helyzettel: a vásárokon egy NER-közeli üzletember és ismert belvárosi vállalkozók is kereshetnek – fogalmaz a cikk.

„Mire ideérnek a vevők, már megvettek mindent, amit akartak. Ettek-ittak, és a kezükben van a szuvenír is” – mondta az egyik névtelenséget kérő üzlettulajdonos az RTL-nek. „Nekünk az épületek aljában állandó boltjaink vannak, amelyek fenntartása nagyon drága. Minden hónapban fizetjük a bérleti díjat, az adót, az alkalmazottak fizetését, erre szinte egész évben elénk tesznek olyan utcai árusokat, akik gyakorlatilag ugyanazokat a termékeket árulják, mint mi" – fogalmazott.

Az üzletek tulajdonosai most összefogtak. Azt mondják, nem azt szeretnék elérni, hogy egyáltalán ne legyen utcai vásár Budapest belvárosában, csak a szabályok betartatása a céljuk. „Szükség van ezekre, jó a hangulata, és ha bizonyos keretek között működik, akkor a mi forgalmunkra is jó hatással van. Mi csak azt szeretnénk, ha a rendezvények időtartama nem lépné át a rendeletben meghatározott kereteket” – nyilatkozták.

 A rendelet szerint 20-20 napig lehet vásárt tartani egy helyszínen: húsvétkor, advent idején, karácsonykor és szilveszterkor, valamint plusz egy választható időben. Ez azt jelenti az árusok szerint, hogy évente összesen 80 napig lehet ilyen vásárt engedélyezni.

Az Erzsébet téri terület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által kiadott adatokból kiderült, hogy 2023-ban legalább 140 napra kötöttek szerződést abból a célból, hogy valamilyen vásárt tartsanak. Ugyanezen a helyszínen azonban voltak egyéb rendezvények is: további 39 napig tartott például a Nyárköszöntő fesztivál, és 9 napig Töltöttkáposzta fesztivál.

 (Kiemelt kép: Pexels)

A Diákhitel Központ korábbi vezetőjének, Varga Judit volt férjének elmondása szerint a legfelső politikai körökből nem kapott támogatást az elmúlt hetekben, de belső fideszes körökből igen, „illetve olyan helyekről is kaptam támogatást, amit nem gondoltam”. Példaként egyházi vezetőket, régi barátokat, illetve a Történelmi Magyar Családok Szövetségét említette – derül ki Magyar Péter Telexnek adott interjújából.

Amióta mérik, most először a legszegényebb magyar régió is eléri az EU fejlettségének felét, de a fél ország az uniós lista leghátsó részén van – sőt, ha a francia tengerentúli helyek nélkül számolunk, akkor a Dél-Alföld is visszacsúszott az európai legszegényebb húszba. Budapest eközben még jobban teljesít, az országból a főváros és környéke tudott szebb növekedést felmutatni - írja a hvg.hu.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) jelenlegi főigazgatója nyerte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói pályázatát – közölte az Index információi szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Kulturális Tanács mai, keddi ülésén.