Nem lehet megállítani Brüsszelt: újabb uniós forrás szabadult fel
Újabb 30 milliárd forintnyi, korábban blokkolt uniós forrás érkezett Magyarországra, ezúttal 75,2 millió euró (29,8 milliárd forint) előfinanszírozás a zöld és digitális átállást célzó beruházásokhoz – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán pénteken.
„Ezeket a pénzeket a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) keretében használjuk fel” – írta a pénzügyi tárca vezetője az uniós források kapcsán.
Tájékoztatása szerint ezzel az utalással a 2021-2027-es kohéziós keretekből lehívott források összege már 1,22 milliárd euróra emelkedett. Így a keretlehívás tekintetében Magyarország megelőzi a tagországok többségét, a 11. helyen van.
„December vége óta már több mint 550 milliárd forintot kapott meg hazánk a neki járó, korábban blokkolt forrásokból” – jegyezte meg Varga Mihály.
Orbán Viktor: „Ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni”
Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen azt mondta: adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitika két feltétele - a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér – adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően.
Hangsúlyozta: miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.
A költségvetési hiányról szólva azt mondta, egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk, a foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: „ha nem dolgozunk, akkor éhen fogunk halni”, ezért minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni.
Így dicséri magát a kormány
A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához. A kormány célkitűzése, hogy a hiányt és az államadósságot fokozatosan csökkentse. Február végéig nyugellátásokra 1420,7 milliárd forintot fordított a kormány a dupla nyugdíjjal együtt, míg gyógyító-megelőző ellátásra 386,3, kamatkiadásokra pedig 855,4 milliárd forintot fordítottunk – közölte a Pénzügyminisztérium.
Február végéig az államháztartás központi alrendszere 1704,0 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak.
A februári költségvetési képet nagyban árnyalja, hogy az áfa-bevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több százmilliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik, mint egy átlagos hónapban. Ennek oka, hogy az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfa-kiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza.
A „kormány kifizette” a 13. havi nyugdíjat
Mint írják: a kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven az idei évben is kifizette (valójában az állam - a szerk.) a 13. havi nyugdíjat.
Ennek költségvetési hatása februárban – az alapnyugdíjjal együtt, a nyugdíjszerű ellátásokat is beleértve – 1041 milliárd forintot tett ki. Az első két hónapban a nyugellátásokra fordított összegek elérték az 1420,7 milliárd forintot – tették hozzá.
Tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékes, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak februárban. A kamatkiadásokra fordított források 855,4 milliárd forintot tettek ki.
Hozzátették: a kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett. A fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kormány a következő években 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt. Így a hiány mértéke az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet.