Varga Gergő: A NER koffeinmentes sztálinizmus

A NER koffeinmentes sztálinizmus, a mai magyar állam pedig nem állam – mondta a Magyar Narancsnak adott interjúban Varga Gergő, akit Gulyás Mártonnal együtt összesen ötszáz óra közmunkára ítélt a bíróság első fokon, amiért narancssárga festékkel akarták megdobni a Sándor-palotát, miután Áder János aláírta a felsőoktatási törvény módosítását.

2017. április 18., 14:22

„2006 óta járok tüntetni. Nagyon jólesett, hogy Gyurcsány Ferenc kiállt mellettem, mert miatta tudom, milyen íze van a könnygáznak. Elmehet a picsába továbbra is” – mondta Varga Gergő a Magyar Narancsnak adott interjúban.

Gulyás Márton és Varga Gergő a tárgyalóteremben
Fotó: Kökényesi Gábor

Álláspontja szerint a Fidesz által kialakított, Nemzeti Együttműködés Rendszerének címkézett szisztéma koffeinmentes sztálinizmus. A mai magyar állam pedig nem egy állam, „csak annyit tesz, hogy az uniós pénzeket megpróbálja elosztani, az adófizetők pénzét pedig a saját zsebe felé irányítani, emellett finanszíroz egy médiavalóság-kreáló gépezetet, amivel a konszenzust megpróbálja megalkotni és felmutatni, hogy van. És ennyi. Ezek lopnak, és mivel semmilyen értelmes politikai tevékenységük nincs, nagyon cinikus módon gyűlöletet szítanak.”

Hozzátette: ez nem egy állam. Ez nem értünk van, hanem ellenünk.

Varga Gergő úgy látja, a liberális demokráciában és ebben a választási rendszerben az a csapda, hogy nincs szükség ötvenszázalékos támogatottságra, arra, hogy kiegyezzünk több réteggel, hanem épp elég, ha egy tömbünk van, és ha az nagyobb, mint a többi, nyertünk.

Véleménye szerint a Fidesz még mindig abból él, hogy a szocialista kormányok mennyire elkúrták. Kitermeltek egy olyan politikai réteget, amire senki nem fog szavazni.

Varga Gergő arról is beszélt, egyelőre senki sem tudja, mit kellene tenni ahhoz, hogy változás történjen. Úgy fogalmazott: „Az tuti, hogy tovább kell lépni abból az állapotból, hogy azt mondjuk, elegünk van, mert az nem követelés, meg onnan, hogy ezek lopnak, mert az meg evidencia. Most kell felállítanunk azokat az új világnézeteket, hogy oké, mit szeretnénk ehelyett. Legyen annyi önbizalom ebben a tömegben, csoportosulásban, hogy azt mondja: »ezeket most akárhogy, de el fogjuk takarítani«.”