Válogatott választók
Az Alkotmánybíróság 2012 utolsó napjaiban – formai hiányosságokra hivatkozva – megsemmisítette az Alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit, köztük az előzetes választási regisztrációval kapcsolatosakat is. Ugyanakkor a Fidesz máris jelezte: ez esetben majd nem átmeneti, hanem végleges intézkedésként rögzítik az Alaptörvényben a kiszavazott paragrafusokat. De egyáltalán: miként is működne a választási regisztráció intézménye? Annyi biztos: az idő- és pénzigényes procedúra sokak kedvét elveheti majd a voksolástól. HERSKOVITS ESZTER írása.
Szakértők szerint nincs kétség: a Fidesz beemelné az Alaptörvénybe a választási regisztrációt. Tehát szinte bizonyos, hogy 2013. szeptember 1-jétől indul a voksra jelentkezés, amely a választás előtti 15. napig tart. Aki a végső határidőig nem regisztrál – mindegy, miért, betegség, külföldi út vagy egyéb ok miatt –, elveszíti szavazati jogát.
Ma csupán ennyi tudható biztosan a választási regisztrációról. Illetve még annyi: ahogy az egész választási rendszer, úgy a regisztrációs vokspálya is erősen lejt. Vagyis leginkább az iskolázott, egészséges nagyvárosiaknak és főleg a határon túli magyaroknak kedvez. Utóbbiak levélben is regisztrálhatnak. Vagy – ha úgy kényelmesebb – felkereshetik a konzulátust, a nagykövetséget, ahol szintén feliratkozhatnak a választásra. Másképpen: megírhatják a budapesti központi népesség-nyilvántartásnak ugyanazokat az adatokat, amelyeket nemrég ők maguk adtak meg – a kedvezményes állampolgárság igénylésekor.
E kivételezés nem vonatkozik azokra, akik bár külföldön élnek, magyarországi lakcímmel rendelkeznek. Nekik haza kell jönniük, ha regisztrálni, később pedig szavazni akarnak.
De mit is kell tennünk Orbán Viktor talmi demokráciájában – ahol az Alkotmánybíróságot is leszavazhatja a kétharmados „alaptörvény-bizottság”, a Fidesz és a KDNP –, hogy voksolhassunk a választásokon?
Az állampolgár – nem a kivételek – miután postán megkapta a „behívóját”, fölkeresi a lakcíme szerinti polgármesteri hivatalt. Ahol is tájékoztatják a regisztráció helyszínéről. Ez lehet okmányiroda, központi ügyfélszolgálat vagy épp az önkormányzat is.
Tóth Zoltán választási szakértő szerint még az a technikai kérdés sem tisztázott, lehet-e majd időpontot kérnie, foglalnia a regisztrálónak. Vélhetően nem. Akkor hát a voksolni szándékozó beáll a sorba – amely a választás időpontjának közeledtével kilátástalanul hosszúra is nyúlhat –, aztán mintha hivatalos iratot igényelne, kitölti a regisztrációs kérelmet. Már ha kibírta a sorállást.
Közbevetőleg: kérelem az állampolgári jog gyakorlásához – elég különös koncepció. Persze miért is csodálkoznánk ezen?
Szóval a kérelmező kitölti az űrlapot, átadja az ügyintézőnek, ő pedig összeveti a népesség-nyilvántartás adataival. Ha a regisztrálóról kiderül, hogy valóban azonos önmagával, megkapja az adatlapot, hazaviheti. Ekkor még csak majdnem szavazásra jogosult az állampolgári státusa. Várhatja otthon a postát. Sőt: kétszer is, ha elég gyors volt. Ugyanis aki a választás előtti 50. napnál korábban regisztrál, először arról kap értesítést, hogy a jegyző (nagyobb településeken a feladat átruházható más köztisztviselőkre) elfogadta a regisztrációt, aztán jön az újabb levél a választás időpontjáról. Akik lassúbbak voltak, azokhoz a postás egyszer csenget: ők ugyanabból a levélből tájékozódhatnak a jegyzői jóváhagyásról meg a voksolás dátumáról.
Ez érvényes a kistelepüléseken és a falvakban élőkre is – ha egyáltalán sikerült eljutniuk a regisztráció helyszínére. Merthogy hiába írja elő a törvény, hogy minden egyes község polgármesteri hivatalában vagy a körjegyzőségen biztosítani kell a lehetőséget a regisztrációra, Tóth Zoltán szerint ez aligha megvalósítható pár száz fős falvak esetében.
– Nem mindenhol megoldott a folyamatos tömegközlekedés. Az apró falvak némelyikében naponta csak kétszer jár busz, reggel és este. Reggel kell elindulnia otthonról a falusi választópolgárnak a regisztráció helyszínére, vagyis a városi polgármesteri hivatalba. És csak este tud hazamenni. Ez a sokszor több órás út a családok költségét terheli. Sejthető tehát, hányan vállalkoznak majd a költséges és időigényes útra.
A választási törvény nagy vesztesei az idősek, a betegek és a mozgásukban korlátozottak is. Őket arra kötelezi a Fidesz-törvény, hogy a regisztráció helyszínén töltsenek ki nyilatkozatot: nem tudnak személyesen regisztrálni, ezért szeretnék, ha a jegyző felkeresné őket a feliratkozáshoz. Vagy kérhetik levélben, illetve meghatalmazott útján is a „jegyzői kiszállást”. Azt azonban még nem tudni, miként kell ezt majd levélben jelezni, s hogyan igazolható a rászorultság.
A kisebbségiek, nemzetiségiek a regisztráció helyszínén nyilatkozatban kérhetik, hogy saját képviselőjükre is szavazhassanak. Csakhogy azt a törvény mondja meg, ki lehet saját képviselő: az, akit a jelenleg is működő kisebbségi önkormányzatok jelölnek. Vagyis: roma választópolgár csak arra szavazhat, akit Farkas Flórián jelölt képviselőjének. Tóth Zoltán választási szakértő szerint ezek után nyilván sokan átgondolják majd, éljenek-e nemzetiségi jogukkal.
És mindez mennyivel kerül majd többe az államnak és az adófizető szavazóknak? Ha lenne ilyen számítás – vélekedik Tóth Zoltán –, már nyilvánosságra hozták volna. De az biztos: az önkormányzatok sem kapnak kedvezményt a postán. Ha a leveleket tértivevényesen postázzák – ami a legvalószínűbb –, egyetlen értesítés négyszáz forintjukba kerül. Egy emberre akár 1200 forintot is elköltenek csak a postázással a polgármesteri hivatalok.
A költséges és bonyolult rendelkezésnek egyetlen célja van: a választáson résztvevők szelektálása. Tóth Zoltán úgy véli, a választásra jogosult nyolcmillió honi állampolgárnak mintegy a fele szavaz majd az új szisztémában. Még ha buszokat szerveznek is a pártok a kistelepülésekre, összesen sem tudnak ötmillió szavazónál többet mozgósítani. Ugyanakkor a határon túli magyarok közül nagyjából ötszázezren élhetnek a külön nekik könnyített regisztrációval. S ha a többségük a Fideszre szavazna, az a voksoknak akár a tíz százalékát is jelentheti Orbán Viktornak.
