Valami nagyon eltorzult: négyszer több pénzt ad az állam az egyházi iskoláknak, mint a sajátjainak
Elemzésünkben állami iskolákon a Klebelsberg Központ (KK) és az 59 tankerületi központ által fenntartott iskolákat értjük, figyelmen kívül hagyjuk a szakképző iskolákat és a nemzetiségi kisebbségi iskolákat.
Az iskolák kiadásai két fő részre oszthatók, működési és beruházási kiadásokra. A működési kiadásokba tartoznak a személyi kiadások, beleértve a munkaadók társadalombiztosítási járulékait, és a dologi kiadások. A 2017. évi költségvetési törvény 7. melléklete az egyházi iskolák személyi kiadásaira normatív támogatást állapít meg. A támogatás alapja az állami iskolákban kifizetett átlagbér. Ennek megfelelően a személyi kiadási keretek tekintetében a két fenntartó iskolái között nincs érdemi különbség. A dologi (a törvény megnevezése szerint „működési”) kiadásokra az egyházi iskolák 2017-ben tanulónként évi 160 ezer forint normatív támogatást kapnak. A működési normatívát az egyházi iskolák szabadon használhatják fel, tehát fordíthatják akár bérjellegű kiadásokra (például „beszámlázós” tanárokra) vagy beruházási kiadásokra is. Az állami iskolák számára nincs normatív támogatás meghatározva.
A Magyar Államkincstár által minden hónapban elkészített kimutatásból tudható, hogy 2017-re mekkora személyi, dologi és egyéb kiadást terveznek az egyes tankerületek és maga a KK. A tankerületek az idén 48,518 milliárd forint dologi kiadási keretből gazdálkodhatnak. Az állami tankerületi központok ebből még olyan, nem közvetlenül oktatási funkciókra (például logopédusokra, gyógypedagógusokra, nevelési tanácsadókra, zeneiskolákra) is költenek, amelyeket az egyházi iskolába járó gyermekek is igénybe vesznek, de arra az egyházi fenntartóknak nem kell külön költeniük. E funkciók 2015-ös tényadatok alapján számolt 8 százalékos arányát figyelembe véve az állami iskoláknál 44,636 milliárd forint dologi kiadási keret marad a közvetlen oktatási tevékenységekre.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2016/17-es tanévben az állami iskolákban és óvodákban 728 383 diák tanult. A támogatás kiszámításának alapja a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal korrigált létszám (774 243 fő). Ezzel elosztva a fenti keretet megkapjuk, hogy az állami iskolákban az egy tanulóra jutó éves dologi kiadási keret 2017-ben 57 651 forint, ami az egyházi iskoláknak járó normatív keret 36 százaléka.
2018-ban a két fenntartótípus közti különbség tovább növekszik: a törvény rendelkezése szerint a KK dologi kiadási kerete 5,15 százalékkal csökken, míg az egyházi iskolák működési normatívája 25 százalékkal, 200 ezer forintra emelkedik. Változatlan létszámokat feltételezve ennek megfelelően az állami/egyházi arányszám 36 százalékról 27,3 százalékra csökken.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy 2017-ben az állam az egyházi iskolákba és óvodákba járó gyerekek után a személyi kiadásokon felül még 33,2 milliárd forintot ad működési kiadásokra. Ha a magyar állam ugyanilyen normatívát biztosítana az állami iskoláknak is, akkor 79 milliárd forinttal kellene többet adnia a saját iskoláinak és óvodáinak. 2018-ban (változatlan létszámokat feltételezve) az egyházi iskolák várhatóan 41,5 milliárd forintnyi működési támogatást kapnak, míg a saját intézményeinek az állam várhatóan csak 42,3 milliárdot biztosít majd. Ha 2018-ban az állam minden gyereket egyformának tekintene, akkor az egyházi iskolák működését alapul véve 112,5 milliárd forinttal kellene többet fordítania az oktatásnak erre a szegmensére. A teljes oktatásra (beleértve a felsőoktatást is) egyébként 1988 milliárdot szánnak a jövő évi költségvetésben.
