Vakadás
Buják Attila nézte árgus szemekkel a közszolgálati televíziót: vagyunk még mazochisták, akik már csak a kíváncsiság okán is a távkapcsolót a Magyar Televízió kínálatára irányítottuk. (168 Óra, 2015. március 19.) Végre nyilvánvalóvá lett, amit sokan előre feltételeztek: a hazai televíziózásra rátelepedett kormányzati akarat igenis beteljesedik.
Mert mit láthattunk/hallhattunk az orbánista médiából? Semmi, a köz tájékoztatását szolgáló információt! A köztévé mindenben megfelel az „elvárásoknak”. A sajtóból tudható: a köztelevízióban teljes a káosz. (Valamikor vakadásnak neveztük az ilyen és ehhez hasonló kísérleteket, amibe nemigen avattuk be a médiafogyasztókat. Ma már ez nem szempont.)
Amit ma az M1 hírtelevízió fedőnév alatt bemutat, minden, csak nem köztájékoztatás! Nem látom szükségét értékelni a munkatársakat, akik valószínűleg nem szakmai tudásuk, sokkal inkább pártszimpátiájuk/lojalitásuk okán kerültek szerkesztői és műsorvezetői székbe. A magyar BBC-nek nevezett köztelevízió M1 adása előbb-utóbb a név birtokosának ellenérzésébe ütközik. A BBC-nek ugyanis vannak etikai irányelvei. Ezt a „márkát” aligha fogják veszni hagyni. Az információkkal való „garázdálkodás” idegen az angolszász médiától. Ajánlom ezt Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének figyelmébe is, aki szerint jó kezekben „nevelkedik” a közmédia.
Aki az egész napos klasszikus hírtelevíziózást akár BBC mintára kitalálta az internet korszakában, valószínűleg nincs tisztában az online hírportálok szolgáltatásaival és a műsorgyártás járulékos teendőivel. A médiafelügyelet „hírmániás” elnök asszonya feltehetőleg még nem látott hírszobát, stúdiót, vezérlőt. Azt viszont nagyon jól tudja, hogy bizonyos demokratikus ellenzéki szereplők nemkívánatosak a köztelevízióban. Ezúton oszlatom el az NMHH vezetőjének téves képzetét: az újságírás nem firkászat, hanem felelősséggel járó szakma, hivatás és mesterség! (Nem politika, ahol össze-vissza lehet beszélni.)
A szakrális robbanás elmaradt. Miközben a kormányzat szokásához híven örömódákat zengedez a nézettségről, a valós tények mást mutatnak. Az M1 nézettsége bizonyos napszakokban a nullához konvergált (még az ismétlések ismétlésével együtt is), más, kisebb lefedettségű csatornák utcahosszal előztek a mérések szerint. Aki kicsit ismeri a kívánatos nézettséget, tudja: a közmédiának egyetlen műsora sem produkál többmilliós érdeklődést. Igaz, mint közölték, náluk ez nem is szempont. Akkor meg mire az évi 80 milliárd? Hogy senki ne kapcsoljon oda?
Nagy Zoltán,
e-mail
