Vajon megszerezheti-e Soros György pártja a szavazatok többségét április 8-án?

2018. január 29., 11:15

Szerző:

„Ön szerint megnyerheti-e Soros György Pártja (SGYP) az országgyűlési választásokat?” – tette fel a kérdést a Policy Agenda a Zoom.hu számára készült felmérésben. A közvélemény-kutatás ezer fős reprezentatív mintán készült, január 16. és 23. között. A vizsgálat azt nézte, egy fiktív párthoz hogyan viszonyulnak a szavazók.

A felmérésből kiderült, hogy a magyar választók kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az április 8-i országgyűlési választáson.

És sokak szerint győzelmi esélyei is vannak, hiszen a válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy nem nyerhet, míg 2 százalék szerint reális esély van arra, hogy többséget szerez a – valójában nem is létező – párt. Mindössze a válaszadók 24 százaléka tud arról, hogy valójában nem is létezik ilyen nevű párt (ők azok, akik azt válaszolták, hogy SGYP nevű párt nem indul a választásokon), tíz százalék pedig nem tudott válaszolni.

A vizsgálat pártpreferenciákra is kérdezett. Ez alapján az látható, leginkább a Fidesz szavazói fogékonyak az SGYP illúziójára. Ugyanakkor magabiztosak: csak egy százalékuk tart komolyan tőlük, és 82 százalék szerint esélytelenek. Mindössze 12 százalékuk jött ugyanakkor rá, ilyen párt nem indul a választásokon.

A Fidesz Soros-ellenes propagandája hatott

Legnehezebb a baloldali-liberális szavazókat volt becsapni, 43 százalékuk tisztában volt vele, hogy ez a párt nem létezik. Az eredmények azonban az ő esetükben is nyugtalanítóak: 45 százalék szerint nem, és 6 százalék szerint akár nyerhet is a Soros György Pártja.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.