Vajon Mark Zuckerberg tényleg gyíkember?

Van, aki badarságnak tartja, van, aki vallásosan tiszteli őket, megint mások egyszerűen csak bíznak abban, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. A földönkívüliek létezésének kérdése már évszázadokkal ezelőtt is felmerült különböző irodalmi alkotásokban, a kortárs kultúrában zajló folyamatokban azonban egyre hangsúlyosabb helyet kap.

 „Az ufókultúra mellett nem sétálhatunk el mosolyogva, és nem süthetjük rá, hogy pusztán hóbortos összeesküvés-elmélet az egész, hiszen a jelenség méretei, változatos megnyilvánulásai, hosszú távú kulturális beágyazottsága a világ valamennyi részén megköveteli, hogy komolyan foglalkozzunk vele” – mondja Povedák István, a MOME kutatója. A Földön kívüli létformákról folytatott diskurzus ugyanis a modern kori mitológiák világába vezet. A jelenség a kultúra szinte minden ágában jelen van, és a mindennapi életünk részévé vált a filmeken, irodalmon, művészeteken vagy a divaton és a vallásokon át egészen a történelemtudományig.

Modern mítosz

„A modern mítoszok a folklór részei. Szájról szájra terjednek, és általában nincs egyetlen leírt alapváltozatuk sem. Mindenki egy kicsit hozzátesz, alakítja, ami az internet világában hatványozottan megfigyelhető. Elképesztő sebességgel és mértékben terjednek az alternatív világképek, azonban ez nem csak a technika számlájára írható. Gyorsan változó, egyre kiismerhetetlenebbé váló világunkban az embereknek kell a megfogható magyarázat, a kapaszkodó a körülöttünk zajló, átláthatatlan dolgok értelmezéséhez. Egyfajta közösségi igényt elégítenek ki” – mondja Povedák István, aki szerint az ufómítosz a technikai fejlődés miatt vált népszerű hiedelemmé.

Földönkívüli-vadászok gyülekeznek az 51-es körzet nevű katonai létesítmény bejáratánál a Nevada állambeli Rachelben, 2019 szeptember 19-én. Fotó: AFP / Bridget Bennett

„Folkloristaként azt is mondhatjuk, hogy csak a forma változott, de a tartalom nem. Korábban a néphitben lidércek, szellemlények szerepeltek, most pedig földönkívüliek. Minden egyes korszakra másfajta mítoszok jellemzők. A 20. század közepétől az ufómítosz egyre népszerűbbé vált, amihez több minden hozzájárult: a hidegháborús feszültség, az űrkorszak beköszöntése és persze a tömegkommunikáció is” – mondja a társadalomkutató, aki szerint nemcsak hogy az ufómítosz óriási felfutását tapasztalhatjuk, de sokan már vallásként tekintenek rá.

Svédasztalon az ufóvallás

„Ennek egyik oka az, hogy a vallásosság formái megváltoztak. Nem elvallástalanodást élünk át, hanem az emberek egyszerűen másként és másban hisznek. Magyarországon is megfigyelhető, hogy míg az intézményesült egyházaktól sokan elfordulnak, az úgynevezett »maga módján vallásosság« egyre terjed. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy vallási svédasztalt, ahol mi magunk válogathatjuk össze, ami nekünk tetszik. Van olyan, aki reggel jógázik, este Jézushoz imádkozik, és közben elhiszi, hogy a földönkívüliek már többször is meglátogatták a bolygónkat. Azonban azt is látnunk kell, hogy az ufóhívőkről nem lehet egységesen beszélni. Nincs egyenlőség például azok között, akik csak a repülő csészealjak létezésében hisznek, azok között, akik állítják, hogy az alakváltó földönkívüliek köztünk élnek, vagy például akik a Galaktikus Konföderáció létét valló Szcientológia Egyház tagjai.”

Megvannak a fokozatok és a különbségek, azaz nem minden ufóhívő esetében beszélhetünk ufóvallásról. Emellett az ufókultúra a világ egyes részein is más és más jellemzőkkel bír.

Az ufókultusz felerősödése

Legtöbben úgy gondolják, hogy az ufójelenség a II. világháború után jelent meg, és először 1947-ben Kenneth Arnold amerikai pilóta látott olyan rejtélyes repülő objektumokat, amelyek úgy mozogtak a levegőben, mint a vízfelszínen kacsázó repülő csészealjak. Ezután jött a roswelli katasztrófa, az 51-es körzet, ahol állítólag lezuhant egy földönkívüli repülő szerkezet, amelynek egyik utasa életben maradt. A szakértő szerint azonban már sokkal korábban is voltak olyan időszakok, amikor valóságos ufóláz tört ki. Így volt ez 1896-ban, amikor az Egyesült Államokban nagyjából 1500 újság tudósított repülő furcsa égi hajókról.

De maga a gondolat, hogy léteznek földönkívüli értelmes lények, már Voltaire Micromégas című művében is megjelent, amiben egy Szíriuszról jött óriásról írt. „Mindezek azonban még nem hoztak létre ufókultuszt, ez valóban a 20. század terméke. Az ötvenes években, a hidegháború stresszes időszakában Carl Gustav Jung is foglalkozott az ufójelenséggel. Egyik könyvében azt írta, hogy a téma pszichológiai elemzésével kockára tette ugyan hírnevét, de olyan sok ufóészlelésről szóló beszámolóval találkozott, hogy nem mehetett el a téma mellett” – mondja Povedák. 

A koronavírus miatt nőt az ufóészlelések száma

A modern mítoszok jelentősebb változások, radikális átmenetek idején alakulnak ki legnagyobb számban a világban, és jól megfigyelhető pszichológiai funkcióval is bírnak. „Mindig van egyfajta kompenzáló, magyarázó, megnyugtató szerepük, segítenek elviselni a hirtelen megrázkódtatásokat, változásokat. Ezt fedezte fel Jung is az ufós élménytörténetek mögött. Néhány modern mítosz annyira megerősödhet, beépülhet a társadalmi tudatba, hogy akár az identitás építőkövévé is válhat. Ahogy haladunk előre a technikai fejlődés útján, egyre több ilyen hirtelen váltás figyelhető meg, ami miatt újabb mítoszok keletkeznek, mert egyre kevésbé értjük a felgyorsuló világot, amit szintén egyfajta traumaként élünk meg.”

Haditengerészeti pilóták által készített 2020. április 28-án nyilvánosságra hozott videófelvétel egy azonosítatlan légi jelenségről. Fotó: DoD/AFP

A szakértő szerint ilyen volt az is, hogy az ember eljutott a Holdra, a világűrbe. Abban azonban, hogy a koronavírus eredményezhet-e újabb fellendülést az ufómítoszok terén, a társadalomkutató már kételkedik. „Az ufóhívők szerint a földönkívüliek nem akarnak nekünk ártani, de biztos lesznek olyan leágazások, amelyek összekötik a kettőt. A pandémia óta az ufóészlelések száma mindenesetre jelentősen megemelkedett.”

Mi van, ha mégis egyedül vagyunk?

Nem csupán események kapcsán keletkeznek mítoszok, hanem egyes emberek körül is valóságos legendárium jöhet létre. Világhírű személyek is kiválthatják az ilyen mítoszok keletkezését. Bizonyos összeesküvés-elméletek szerint Obama, Putyin vagy a Facebook atyja, Mark Zuckerberg is alakváltó földönkívüli lény, azaz gyíkember.

„Azt a nézetet, amely szerint különböző emberek bőrébe valójában földönkívüli lények bújhattak, inkább egyfajta énvédő mechanizmusnak mondanám, ami akkor kapcsol be, ha valaki már olyan elérhetetlen magasságokba ér, amit az egyén önmaga számára teljesíthetetlennek lát”

– mondja Lipták Marcell pszichológus. Az a fajta hiedelem, hogy esetleg nem vagyunk egyedül az univerzumban, a pszichológus szerint az emberekben kétféleképpen csapódhat le. „Biztosan vannak olyanok, akiket megnyugtat a hit, hogy nem vagyunk egyedül a világmindenségben. Ez adhat egyfajta biztonságérzetet, akár célt, hogy meg akarjuk ismeri annak a civilizációnak a kultúráját, és biztonságot is nyújt a tudat, hogy ha itt baj van, van kihez fordulni. Ez az érzelemegyüttes azonban nem speciálisan csak a földönkívüliek kapcsán ad kapaszkodót, a családunk, a rokonok, ismerősök is hasonló érzelmet váltanak ki belőlünk. Egy másik nézőpont is kialakulhat azonban az emberben, az ismeretlentől való félelem. Ilyenkor az az esetleges gondolat, hogy nem vagyunk egyedül, inkább fenyegetően hathat az egyénre.” 

Az ufókultúra mint mentális kapaszkodó

A pszichológus szerint legyen szó bármilyen vallásról, a hívők életébe mélyen be van ágyazódva a hit. Magától értetődő ezért, hogy az abban bekövetkező kiábrándulás vagy csalódottság igencsak feje tetejére állíthatja az addig felépített belső világot, jelentős pszichés következményeket okozva. „Ha összedől egy hosszan építgetett hitvilág, akkor az olyan mértékű distresszt okozhat, ami a magányosság érzésébe és depresszióba taszíthatja az egyént. Ha ez történik, az egyén feltehetően hosszabb idő alatt tud regenerálódni.

Az Alienstock fesztívál bejárata a nevadai Rachelben, 2019. szeptember 20-án. Fotó: AFP / Bridget Bennett

Azonban azok a személyek, akik alapvetően neurotikusabbak és mentálisan sebezhetőbbek, sokkal rosszabbul élik meg a vallásuk elvesztését. Ha a hite az egyénnek a felépített világban nem volt annyira stabil, hogy túl mélyen érintse a csalódás, akkor abból a pozícióból feltehetően hamarabb új kapaszkodókat tud magának beépíteni a saját tudatába. Azoknak, akik eleve nem hisznek semmiféle transzcendenciában, vagy adott esetben a földönkívüli lények létezésében, egyfajta felszabadulásérzetet adhat a megerősítés, hogy valóban nem létezik ilyen életforma. Ha valaki nyitottabb a változásokra és adekvát pszichológiai erőforrással rendelkezik, akkor a hitének elhagyása vagy egy felszabadító felismerés számos pozitív lehetőséget rejthet magában.” 

Új trend születhet

Az ufókultúra és annak különböző ágai tehát legfőképp akkor ütik fel a fejüket, amikor a társadalom valami olyan megrázkódtatáson megy át, amiben nem talál más kapaszkodót, csak a megmagyarázhatatlan létezését. A sokak számára mára vallássá nőt ufóhit szerepe egyre nagyobb és szerteágazóbb, a Pentagon hamarosan nyilvánosságra kerülő „ufódossziéi” pedig bizonyára felerősítik az ufóhívők táborát, és hatalmas impulzust adnak a földönkívüliekhez kötődő mítoszoknak is. Povedák István szerint azonban nem fordulhat elő, hogy ezek átvennék az intézményesült vallások helyét és szerepét.

(Kiemelt kép: AFP / Brendan Smialowski)