Ungváry Krisztián a radikalizmus természetrajzáról
A pillanatnyi állás szerint a Jobbikot hajszál választja el a sikeres EP-szerepléstől, ami a parlamentbe jutás előszobája lehet. Bizonyos vélemények szerint a párt "nem szélsőjobboldali", mert "elfogadja a játékszabályokat". Önmagában a parlamenti részvétel menedék-e a szélsőjobboldaliság ellen? A történészt BUJÁK ATTILA kérdezte. Az interjút teljes terjedelmében a csütörtökön megjelenő 168 Órában olvashatja.
Jogos-e a megjegyzés, hogy a Jobbik "nem szélsőjobboldali párt", hiszen elfogadja a parlamentáris rendszert? Többek között erre a kérdésre is válaszol Ungváry Krisztián, aki szerint ha a parlamenti jelenlét a demokrácia mércéje, akkor a Német Nemzetiszocialista Munkáspártot akár fel is menthetjük a szélsőjobboldaliság vádja alól.
Milyen lenne az "igazi parlament" a bekerüléshez közel álló Jobbik és nemhivatalos szócsöve a kuruc.info szerint?
– Novák, Vona és társai azzal vádolják az intézményt, hogy a "rózsadombi paktum" eredménye. (Ez évtizedes jobboldali mítosz, miszerint a hajdani állampárt és ellenzéke titkos találkozókon megegyezett a választások eredményéről és a hatalomátmentésről.) Létezése is "magyarellenes". Ha a magyarság úgy definiálható, ahogy a Jobbik képzeli, egyetlen párt is képviselheti. Nevezzük mondjuk Jobbiknak – mondja erről a történész.
Ungváry Krisztián szerint a parlament dobogó a szélsőjobb számára: "Nem 'használni a parlamentet annyi, mint Pesten nem használni a metrót.”
Hogy indokolt-e a Jobbikhoz (a Magyar Gárdához) hasonló mozgalmakkal szembeni ügyészségi fellépés, a történész úgy válaszolt: "Ugyan, a Jobbikot vagy a gárdát rég fel kellett volna számolni."
