Újra átejtette az egészségügyet az Orbán-kormány, van, akinek csökkent a fizetése a 8 százalékos béremelés után
Akad egészségügyi dolgozó, akinek 15 forinttal csökkent a fizetése az az Emberi Erőforrások Minisztériuma által bejelentett 8 százalékos februári béremelés nyomán – derül ki a 444 cikkéből.
Ez hasonló trükk, mint amilyennel decemberben, egy 12 százalékos béremelésnél egyszer már átejtették az egészségügyi dolgozókat, ráadásul nem is egy, hanem két trükkről van szó. Az első az volt, amikor az egészségügyben bevezették egy garantált bérminimumot, amelyet a szakmunkások bérminimumához igazítottak. Ez 161 ezer forint, amelyet az egészségügyiek jó részének a fizetése nem ér el, az Orbán-kormány pedig – bár megtehette volna, hogy száz százalékig felemelik az egészségügyi dolgozók alapbérét a bérminimumhoz – nem felemelte a bérüket, hanem kiegészítést adott, amellyel pótolta a fizetésük és az ezt messze meghaladó garantált bérminimum közötti rést. Erre építette az Orbán-kormány a második trükköt. Bár a 12 százalékos béremelésnél nőttek a fizetések, ami az egészségügyi dolgozók jó részét illeti, a bérminimumot ez sok esetben még így sem éri el. Mindössze annyi történik – hívja fel a figyelmet a 444 –, hogy pótolják a fizetéseket, csak most már kisebb mértékben, mint eddig. Így azok az egészségügyi dolgozók, akiknek a fizetése még így sem éri el a bérminimumot, pont ugyanannyit vittek haza decemberben is, mint novemberben kaptak.
Sokan ugyanennek estek áldozatuk a mostani, az április 8-i választások miatt szemfényvesztésként novemberről előre hozott februári béremelésnél is. A 444 egy 22 éve az egészségügyben dolgozó közalkalmazott fizetési papírjáról közül egy fotót, amelynek a tanúsága szerint a bére fillérre ugyanannyi, mint a 8 százalékos béremelés előtt. Ő eddig 10 100 forintos kiegészítést kapott és most, hogy 5400 forinttal (!) emelkedett a fizetése, a munkáltatója ennyivel csökkentette az kiegészítést. Így maradt a fizetése ugyanannyi, mint korábban volt, bruttó 219 900 forint. Van, aki megkapta a 8 százalékos béremelést, akad olyan is, akinek még csökkent is a fizetése 15 forinttal.
Mindez már csak azért is visszatetsző, mert Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere az egészségügyi dolgozók egyre növekvő és 300 000-400 000 közti alapbéréről beszél, csakhogy semmi nem igazolja, hogy a szakmában valóban ilyen fizetések repkednének. Ezek miatt az ireális számok miatt a Független egészségügyi szakszervezet (FESZ) is bírálta a tárcát. „Mivel az elhangzott számok sem a bértábla alapján, sem a KSH-nak a keresetekről elérhető statisztikái alapján nem voltak igazolhatóak, és
nagy felháborodást váltottak ki a munkavállalók körében, levélben fordultunk miniszter úrhoz, milyen információk alapozzák meg ezeket, mivel a bértáblában nem ezek szerepelnek, a dolgozóink bérpapírjai sem ezeket tartalmazzák. Bár még hivatalos választ nem kaptunk,
államtitkár úrnak (Ónodi-szűcs Zoltánnak – a szerk.) a Magyar Időkben megjelent nyilatkozata szerint önök mindig keresetekre gondoltak, amelyek a műszakpótlékokat, túlóra pótlékokat és egyéb pótlékokat is tartalmazzák. Az adatok forrása az Államkincstár keresetekről szóló kimutatása az államtitkár úr tájékoztatása alapján. Sajnos ezek az adatok és kiszámításuk metódusa csak a kormányzat számára érhetőek el, azok megalapozottságát nem tudjuk ellenőrizni, ellenben a KSH-nak szintén a keresetekre vonatkozó statisztikái sokkal alacsonyabb számokat mutatnak” – írta az erről szóló múlt heti Facebook-bejegyzésben a FESZ.
