Ez az újabb hat nemzetiségi indíthat országos listát

A bolgár, a horvát, a szlovén, a görög, az ukrán és az örmény önkormányzat is indíthat országos listáját. Újabb hat nemzetiség országos listáját vette nyilvántartásba szerda délutáni ülésén a Nemzeti Választási Bizottság.

A bolgár nemzetiség listáját Varga Szimeon, a horvátét Szolga József, a szlovént Kissné Köles Erika, a görögöt Koranisz Laokratisz, az ukránt Grexa Liliána, az örményt Akopjan Nikogosz vezeti. Az NVB korábban már nyilvántartásba vette az Országos Ruszin Önkormányzat és a Szerb Országos Önkormányzat nemzetiségi listáját. Ez azt jelenti, hogy nyolc nemzetiségnek szinte biztosan lesz szószólója az új Országgyűlésben, ehhez elegendő, ha legalább egy regisztrált nemzetiségi választójuk érvényes szavazatot ad le a listájukra április 3-án.

Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthat, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Továbbá szükséges a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása.

Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra.

A Bolgár Országos Önkormányzat esetében a listaállításhoz három ajánlás volt szükséges, az Országos Horvát Önkormányzat esetében 25, az Országos Szlovén Önkormányzat esetében három, az Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata esetében öt, az Ukrán Országos Önkormányzat esetében kilenc, az Országos Örmény Önkormányzat esetében négy ajánlásra volt szükség.

Országos lista állításához a nemzetiségeknek legalább három jelöltet kell bejelenteniük, a most nyilvántartásba vett bolgár és örmény listán öt-öt jelölt szerepel, a horvát listán nyolc, a szlovén listán négy, az ukrán listán három jelölt szerepel. A görög listán négy jelöltet jelentettek be, de az NVB a listát csak három jelölttel vette nyilvántartásba, mert az egyik jelölt nem kérte a nemzetiségi névjegyzékbe történő felvételét az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal, így ő nem rendelkezett a jelöltséghez szükséges passzív választójoggal (választhatóság jogával).

Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok akkor küldhetnek - szavazati joggal nem rendelkező - szószólót az Országgyűlésbe, ha nem tudtak kedvezményes képviselői mandátumot szerezni. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét. Az országos nemzetiségi önkormányzatok február 26-án 16 óráig gyűjthetnek aláírást és addig jelenthetik be országos listájukat az NVB-nél.
Azzal, hogy nyilvántartásba vették országos listáját, a bolgár, a horvát, a szlovén, a görög, az ukrán és az örmény országos önkormányzatok is jogosulttá váltak arra, hogy egy-egy tagot delegáljanak a Nemzeti Választási Bizottságba, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak.

(Kiemelt kép: Szabóné Bogár Erika igazgató beszédet mond a megújult pilisvörösvári gimnáziumban tartott rendezvényen  Fotó: MTI / Kovács Attila)