Új pólus

- Mögöttünk a Balaton, szabadságon van – jó pihenést! De nem inkább Hódmezővásárhelyen kellene ezerrel kampányolni?

– Ott is nyaralhatnék, való igaz. Az LMP területi szervezete úgy döntött, hogy nem állít jelöltet, mert nem találtak olyan független indulót, akit az ellenzéki szavazók együtt támogatni tudnának – részben azért, mert a szocialisták végül saját jelöltet indítottak. A területi szervezet döntését elfogadom, a részleteket nem ismerem.

- Ez a hivatalos válasz. És a valódi ok a gyávaság, a pénzhiány, a szervezetlenség, vagy mindez együtt?

– A gyávaság semmiképp. Ahhoz inkább kell bátorság, hogy kimondjuk, nincs jelöltünk, mint beküldeni valakit – különösebb eredmény ígérete nélkül – a darálóba. Volna jelöltünk, de a szervezet úgy ítélte meg, nem lenne komoly esély a győzelemre.

- Az sosem lesz.

– Lett volna, ha egyetlen ellenzéki jelölt lett volna.

- Rossz üzenet, hogy nem nyújtanak alternatívát.

– A kormányváltás első jelei nem a Fidesz fellegváraiban fognak mutatkozni. Egyébként sem hiszem, hogy az új pólusnak Hódmezővásárhelyen kellene zászlót bontania.

- De az sem látszik, hogy az LMP szervezetileg erősödött volna.

– Pedig a fehér foltok kezdenek bezöldülni. Például épp Hódmezővásárhelyen vagy Győrött. Ilyen az építkezési tempó egy pártnál, amelyhez nem a politikai karrier miatt csatlakoznak, s nincs is olyan egyszerű, bármelyik kocsmában elmondható ideológiánk, mint a Jobbiknak. Az új pólus éppen arról szól: tisztában vagyunk a határainkkal, s látjuk, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek, ha nem is ideológiájukban, de politikai kultúrájukban hasonlóak hozzánk. Olyanok, amelyek úgy gondolják: nem a Holdról esett ide a kétharmad, a Fidesz-túlhatalom sok szempontból a baloldali kormányok politikájának a következménye.

- Mit vár az új pólustól, amely egy hatszázalékos pártból, egy mérhetetlen pártból, egy egyesületből meg egy kommunikációs platformból áll?

– Ezek a szervezetek kiegészítik egymást. Az LMP-nek viszonylag erős a médiajelenléte és az értelmiségi holdudvara. A Szolidaritás olyanokhoz jut el, akikhez mi nem, főképp az alsó középosztályhoz. Több tagszervezete van, mint az LMP-nek tagja, szervezeti ereje versenyképes a nagy pártokéval, igaz, számomra kevésbé kialakultnak tűnik a programja. A Millának pedig óriási szimbolikus ereje van, ez a tőkéje, amit egy pártnak vagy az ellenzék egészének oda fog adni. Azoknak a tíz- vagy százezreknek, akik eljárnak a tüntetéseikre, és a véleményvezéri körüknek nagy szerepe lehet abban, hogy mobilizálják a szavazókat. Ha ezeket a szervezeteket sikerül politikailag egységesen megjeleníteni, akkor az új pólus lehet a legalkalmasabb a bizonytalanok megszólítására.

- Egységesen megjeleníteni vagy beolvasztani?

– Az LMP biztosan nem szeretné őket beolvasztani, és ezt ők sem szeretnék.

- Az nem mindig akadály.

– Nem úgy állunk a politikához, mint azok, akik szeretnek másokat kisgömböcként felfalni. Ennek a formációnak hosszú távon nem is feltétlenül kell egyben maradnia. Az LMP zöldpárt: egy jól működő demokráciában szívesen maradna „csupán” az. Ám az eredeti küldetésünknek kisebb a relevanciája akkor, amikor recseg-ropog a rendszer, egy autoriter rezsim kezd kialakulni.

- Csigó Péter szociológus szerint az új pólus akár huszonöt százalékot is szerezhet. Merész matematika.

– Óriási a tábor, amelynek nagy része szavazni fog, csak még nem tudja, kire. Ha elindulnak egy irányba, teljesen felborítják a politikai térképet. Jelenleg a legnagyobb pártoknak is csupán egymillió szavazójuk van. A Fidesz lakossági támogatottsága alacsonyabb, mint négy éve a szocialistáké volt. Mégis, másfél évvel a választási kampány kezdete előtt – ami a legnagyobb impulzus lesz – nem lehet megbecsülni egy új formáció támogatottságát. Azok viszont, akik kiábrándultak az MSZP-ből, és már nem szavaznának a Fideszre sem, nem lépnek bele ugyanabba a folyóba. Viszont választhatnak egy olyan új, ideoló­giailag sokszínűbb formációt, amely erre a politikai kultúrára egyértelműen nemet mond.

- Fontos a politikai kultúra, de emellett hatékonyság, professzionalitás kell, s ez még mindig – finoman szólva – nem süt az LMP-ről.

– Nem lehet valaki egyszerre szűz és profi.

- Az LMP már nem szűz. Két éve parlamenti párt.

– Olyan értelemben mondom, hogy demokratikusan, átláthatóan működünk.

- Ettől még lehet hatékonyabb.

– Jelenleg kétfajta párt van: az egyik hatékony és korrupt, a másik nem hatékony és nem korrupt. Én az utóbbit választanám, meg szerintem a szavazók jó része is.

- Aki nagyon akarja a kormányváltást, az nem biztos.

– Akkor miért nem szavaznának többen az MSZP-re?

- Mert még kivárnak, hátha lesz jobb, de ha nem biztos az erő odaát, a szocialistákhoz fognak húzni.

– Nem tartom kizártnak, hogy a szocialisták tudnak még erősödni, de nagy áttörést nem érnek el, mert az emberek nem a hatékonyságot tartják a legfontosabbnak. És a hatékonyságot könnyebb megteremteni, mint a hitelességet visszaszerezni.

- Az új pólus megerősödése kapóra jönne az LMP-nek, mert egyenlő erőpozícióból tárgyalhatna az MSZP-vel. Azt Csigó is belátja, hogy „a demokratikus megújulás politikai képviselőinek fel kell készülniük a szocialistákkal folytatott politikai együttműködésre, amely a létükben fogja őket veszélyeztetni”.

– Ez a blokk még nem állt fel, és ha csak azért állna föl, hogy a szocikkal pariban legyen, akkor nem is fog. Nem kell holnap összeraknunk egy LMP-Szolidaritás választási listát, inkább azt kell hangsúlyozni, amiben ezek a szervezetek közösen gondolkodnak. Orbán elment a falig, s ezt a krízisélményt arra kell felhasználni, hogy más országot, új politikai közösséget építsünk. Ehhez szakítani kell számos múltbéli gyakorlattal, amellyel azok a pártok, amelyek benne voltak, nem tudnak. Nem azért, mert a benne lévők gonoszak, hanem mert ebben a rendszerben szocializálódtak. Ez a formáció nemcsak matematikailag fontos, hiszen nem az a tét, hogy Orbán vagy Mesterházy lesz-e a miniszterelnök. Inkább az: tudunk-e újat kezdeni. Hogy azt az analízist, amelyet az aszófői beszédben Sólyom László elvégzett, minél többen, a magyar alkotmányos bal- és jobboldal képviselői is elvégezzék. Egyébként a januári kongresszus döntése érvényes: eszerint az LMP az MSZP-vel nem köt választási együttműködést.

- Lehetséges konstrukció volna, hogy az LMP hozza a civileket, az MSZP a szervezeti struktúrát, Bajnai pedig a kormányzóképességet?

– Elméletileg ez is egy lehetséges forgatókönyv. Akkor tudunk róla érdemben beszélni, ha az új pólus megszerveződik, és leteszi a névjegyét. 2013 tavaszáig eldől, meddig jutunk az említett szervezetekkel, s kiderül az is, hogy amit Mesterházy mond és akar – egyedül indulnak és nyernek –, reális-e. Egy biztos: olyan nincs, hogy egy kormány, amely ilyen borzasztóan kormányoz, a választók akaratából hatalmon maradjon.

- Kivéve, ha olyan rossz az ellenzéke.

– Nem tud olyan rossz lenni. A demokrácia piac, kitermelődik az, amire igény van.

- Biztos a kormányváltás?

– Sok fogadást nyertem már.

- És a frakcióvezetőjük marad?

– Az elmúlt fél évben folyamatosan nőtt a támogatottságunk. Nem mondom, hogy űrhajóként kitörtünk, de nyáron a teljes népességben hat-hét százalékot mértek nekünk, ez 2010-ben három volt. A fölfutás Jávor Benedek frakcióvezetése alatt történt.

- Újrázzon?

– Sajnáltam, hogy Schiffer András lemondott. Bence nehéz helyzetben vette át a frakciót, sikerrel.

- Nem lesz kihívója?

– Én biztosan nem. Nagyjából a helyemen vagyok, örülnék, ha ő folytatná.