Új alkotmány: külföldi visszhangok

Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki hétfőn Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere. Az MTI-hez eljuttatott - s a külügyminisztérium honlapján is megjelent - nyilatkozatban az államminiszter emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezőjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben. "Éppen mi, németek soha nem felejtjük el magyar barátaink támogatását" - fogalmazott az államminiszter, hozzátéve: "Ezért is nagy figyelemmel és nem minden aggodalom nélkül szemléljük a magyarországi fejleményeket."

"Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek" - fogalmazott Werner Hoyer külügyi államminiszter.

Európa "egységet jelent a sokszínűségben" - folytatódott a nyilatkozat. Megfogalmazása szerint sokszínűséget az olyan toleráns együttélés értelmében, amelyben nem kérdőjeleződik meg a mindenkori politikai többség joga a döntéshozatalra. Másrészt politikai kultúrája érettségének és hitelességének mértékét tükrözi külföldön és belföldön egyaránt a társadalom kisebbségeivel szembeni magatartás.

Európa olyan értékek közösségeként egyesít bennünket, amelyek mellett valamennyien elkötelezettek vagyunk - fogalmazott az államminiszter, utalva a szabadságra, az emberi jogokra és a jogállamra. - Ezek azok a hosszú küzdelem által kiharcolt tartóoszlopok, amelyekre Európa támaszkodik - fogalmazott a nyilatkozat.

A szlovák külügyminiszter is aggódik az új alkotmány miatt

Aggodalmának adott hangot a magyar alkotmány elfogadása után Mikulas Dzurinda szlovák külügyminiszter, mivel szerinte abban Magyarország saját területén kívülre is követeléseket fogalmazott meg. Dzurinda bejelentette: diplomáciai lépéseket tett az új magyar alaptörvény miatt – jelentette a Független Hírügynökség.

A szlovák kereszténydemokrata politikus problémásnak nevezte, hogy Magyarország határokon átnyúló kollektív jogokat vezet be, és szavazati jogot biztosít más országok - köztük Szlovákia - magyar származású állampolgárainak. A külügyminiszter újságíróknak azt mondta, egyetlen ország jogrendszere sem vonatkozhat a saját területén kívülre, még a magyar alkotmány sem. Dzurinda bejelentette, diplomáciai lépéseket tett, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosához, Knut Vollebaekhez fordult, aki máris vizsgálódik az ügyben. Az ellenzéket vezető Robert Fico volt miniszterelnök közben a szlovák alaptörvény azonnali megváltoztatására szólított fel, hogy megerősítsék Szlovákia területi integritását és újragondolják a kisebbségi jogokat. Tavaly a Fico-kormány megtiltotta Szlovákia lakóinak a kettős állampolgárságot.

Az 5,4 milliós Szlovákiában félmillió magyar él.

Süddeutsche: Európai botrány az új magyar alkotmány

Az új magyar alkotmányról közölt kommentárt Európai botrány címmel hétfőn a Süddeutsche Zeitung című német napilap. A szerző, Andreas Zielcke a kommentár bevezetőjében a konzervatív forradalom fogalmát elemezte, hangoztatva, hogy az magában foglalja "a történelmi kollektív nagyság" újraélesztését. Ilyen forradalmi álmot táplál Orbán Viktor Magyarországon - fogalmazott a lap, utalva arra, hogy a miniszterelnök a tavaly áprilisi választási győzelem után "nemzeti forradalmat" jelentett be. Zielcke szerint a parlamentben kétharmados többséget szerző Fidesz és KDNP az Európai Unió égisze alatt konzervatív forradalmat hajt végre, olyan forradalmat, amely magán viseli a demokrácia minden jegyét.

A magyar alkotmányban ugyanakkor egyedülállónak nevezte, hogy - megfogalmazása szerint - annak minden rendelkezésére a "nemzeti hitvallás" nyomja rá bélyegét. A cikkíró az alkotmányt "az önértékelés, az öntömjénezés és az önsajnálat bizarr és rendszerrobbantó kontextusaként" említette. A kommentár szerint az alkotmány minden alkalmazása ezáltal obskúrus homályba merül, amelyben "a nemzeti elhivatottságú lélekápolók és a demagógok jobban eligazodnak majd, mint a racionális egyértelműség mellett elkötelezett jogászok." A szerző "még rosszabbnak" nevezte a preambulum tartalmi lényegét, utalva a Szent Korona melletti ünnepélyes elkötelezettségre. Megfogalmazása szerint nem a köztársaság, hanem a szakrális korona testesíti meg az alkotmány lényegét, nevezetesen a magyar alkotmányos állam és a nemzeti egység folyamatosságát - írja a metropol.hu.

A szerző szerint az állam működésének alapjaira nézve végzetes hatása lesz annak, hogy Orbán és a Fidesz ezt a doktrínát az alkotmányba foglalta. "Amikor nem az emberi méltóság az elsődleges, hanem a nemzet szellemi lényegének nevezett koronát nyilvánítják a legmagasabb, érinthetetlen értékké, akkor a jogállam végső soron alárendelődik egy elvont, szent-nem szent értéknek" - vélte Zielcke, aki szerint ezáltal nemcsak a jogállam, hanem a demokrácia is gyámság alá helyeződik. Mint írta, "a korona felsőbbrendűsége tendenciájában az azonosan gondolkodók autokratikus uralmához vezet".

A cikkíró a továbbiakban a Szent Koronából fakadó "területi következtetésre" utalt. Megemlítette Trianont, feltéve a kérdést, "vajon miért kellene a korona szellemének megtorpannia az országra erőszakolt határoknál?" Ebből fakadóan úgy értékelte, hogy az új alkotmány "leplezetlenül" meghirdeti valamennyi, a határokon kívül élő magyar származású honfitárs képviseletét, ami alatt mindenekelőtt a Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában élő kisebbség értendő. Ezzel összefüggésben a Süddeutsche Zeitung újságírója "európai botránynak nevezte, hogy egy európai uniós tagállam alkotmányából faladóan irredenta módon beavatkozik más országok belső viszonyaiba."

A szerző megemlítette, hogy az alkotmánybíróságot is "pórázra fogják", és utalt a legfontosabb kérdésekben kétharmados "szupertöbbséghez" kötött törvényekre is. Utalt arra, hogy ebből fakadóan a konzervatívokat még akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha egyszer majd kikerülnek a kormányból - feltéve, ha a parlamenti helyeknek az egyharmadát (plusz 1 mandátumot) megszerzik. Belátható időn belül tehát egyetlen demokratikus választás sem foszthatja meg őket tartósan a hatalomtól. "A forradalom győzött" - tette hozzá.

Le Figaro: Ultrakonzervatív az Orbán-alkotmány

A konzervatív francia újság megfogalmazása szerint "a parlament jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg". Maurin Picard bécsi keltezésű írásában kitért arra, hogy szombaton és vasárnap több ezren tiltakoztak azon intézkedések ellen, amelyekről úgy gondolják, hogy diszkriminatívak az ateistákkal, a homoszexuálisokkal vagy a csonka családokkal szemben. A szocialista ellenzék, a szakszervezetek és a civil társadalom egy része által élesen vitatott szöveg már csak Schmitt Pál köztársasági elnök jóváhagyására vár, de az aláírás feltehetően csak egyszerű formalitás lesz, mivel az államfő Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló politikus - jegyzi meg a tudósító.

A Le Figaro úgy véli, hogy "az Orbán-alkotmányban, ahogyan azt az ellenzék és a média nevezi" bőven vannak vitatott pontok. Ilyennek jelöli meg a lap a vallásra és a hagyományos értelemben vett családra való utalásokat, amelyek emlékeztetnek Magyarország "ezeréves történelmében" a "kereszténység szerepére". Egy másik, a meleg és leszbikus szervezetek által hevesen támadott passzus - mint a lap rámutat - meghatározza, hogy az alkotmány "védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot".

Az új alkotmány visszalép az abortusz jogának a terén, amit eddig igen széles körben engedélyeztek Magyarországon, mégpedig azzal a kitétellel, hogy "minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg", hozzátéve azt is, hogy "az emberi méltóság sérthetetlen" - hívta fel a figyelmet a lap. A Le Figaro szerint ez utóbbi említés, amely értelmezhető úgy, mint a művi terhességmegszakítás törvényen kívül helyezése, jól illusztrálja az egyház és az életvédő mozgalmak növekedő befolyását a magyar politikai életben, párhuzamosan a Fidesz konzervatív politikusainak hatalomra kerülésével. Az új alkotmány vitatott pontjai közé sorolja a szerző a határon túli magyaroknak járó állampolgárság megerősítését is.

A 2010-es választásokon elszenvedett veresége óta nagyon meggyengült szocialista ellenzék a lap szerint még reménykedik abban, hogy az eljárás antidemokratikus voltát elítélve, megállíthatja a folyamatot. Több civilszervezet, köztük a Társaság a Szabadságjogokért is úgy ítélte, meg hogy "egy egypárti alkotmány nem méltó egy jogállamhoz" - tette hozzá a cikk szerzője. A Le Figaro idézi Török Gábor politológust, aki arra hívta fel a figyelmet: bár senki nem szerette igazán az előző alkotmányt, annak 1989-es módosításában valamennyi közszereplő részt vett.

A lap azt is megemlítette, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár budapesti látogatásán arra ösztönözte a magyar hatóságokat, hogy konzultáljanak a nemzetközi szervezetekkel, mégpedig első helyen az Európai Unióval, amelynek jelenleg éppen Magyarország tölti be a soros elnöki tisztét. "Tudom, hogy nemzetközi szinten aggodalmak fogalmazódtak meg. Ezért nagyra értékelném, ha a magyar kormányzat tanácsot és ajánlásokat kérne másoktól, egyrészt Magyarországon belül, másrészt az Európa Tanácstól és az ENSZ-től" - idézte a lap az ENSZ-főtitkárt.

Orbán Viktor már jelezte, hogy az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja az alkotmányt, de esetleges módosítások mellett nem kötelezte el magát - zárta írását a Le Figaro.