Új alkotmány: idegborzoló részletek

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a húsvéti alkotmány tervezetének nevezte a szöveget. Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még nem eldöntött: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd.

"Mi, a magyar nemzet tagjai az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit." - így kezdődne maga a bevezető (

Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól. Lázár János szerint a szöveg még változhat. Schmitt Pál köztársasági elnök három javaslata is belekerült a szövegbe: a magyar nyelv védelméről, a mozgás valamint az idegen szavak elkerülésének fontosságáról. Lázár János elmondta azt is, várják a hozzászólásokat, konstruktív vitát szeretnének folytatni.

Az új alkotmány elkészült tervezetét szétküldték valamennyi kormánypárti képviselőnek. A Fidesz frakcióvezetője elmondta, holnap a KDNP-vel közös frakcióülésen tárgyalják meg az alaptörvény jelenleg 28 oldalas tervezetét és várhatóan hétfőn már Harrach Péterrel együtt Lázár János be is terjeszti a tervezetet az Országgyűlésnek. A frakcióvezető szerint a parlamenti vita után leghamarabb április 18-án dönthet a Parlament az alkotmányról, amelyet április 25-én a köztársasági elnök alá is írhat. Az alkotmány 2012. január 1-jével léphet hatályba - számolt be a Klubrádió.

Miért pont vármegye?

„Van egy szép elnevezés, praktikus hozzá visszatérni” – Gulyás Gergely szerint ez az egyik válasz arra, hogy miért lenne jó, ha megyék helyett újra vármegyék lennének Magyarországon. Ez is bekerülhet ugyanis az új alkotmányba. Az alkotmány előkészítő bizottság fideszes alelnöke szerint a névváltoztatás csak szimbolikus lenne, többletjogokat nem hozna.

„Hosszabb távon lehet azon gondolkodni, hogy a közigazgatási hivatalok vezetőit régi elnevezés szerint hívjuk ispánnak, vagy főispánnak, de erről most nincs szó” – tette hozzá Gulyás az

Nem ez lenne az egyetlen szimbolikus eleme az alkotmánynak. Az új alaptörvényben benne lesz a Szent Korona-tan, a Magyar Köztársaság helyett a Magyarország megnevezés szerepel majd.

MSZP: nincs is indok rá

Az MSZP szerit semmi nem indokolja a történelmi megnevezés visszaállítását. „Semmi más célja nincs ennek aktuálpolitikai értelemben, csak az, hogy ne kelljen tartalmi kérdésekről beszélni, hanem a sajtó ezeken a szimbolikus jelentéseken rágódjon és ezáltal a közvélemény is. Azt hiszem, nem kell belemenni abba a vitába, hogy ki a nagyobb magyar” – fogalmazott Bárándy Gergely, szocialista országgyűlési képviselő.

1

Az egyébként nem jár majd pluszköltséggel, hogy az alkotmányban a Magyar Köztársaság helyett Magyarország fog szerepelni, így nem kell majd újranyomni például a bankjegyeket, vagy kicserélni a személyi okmányokat.

Az alkotmányszöveg tervezetéről ma döntenek a kormánypártok. Az viszont már biztos, hogy nem szigorodik az abortusztörvény, és nagy valószínűséggel az új alkotmány nem rendelkezik majd a kettős állampolgárok szavazati jogáról és a gyerekek után járó szavazati jogról.

A részletekért kattintson tovább!