Inkább veszni hagyhat 69 milliárd forintot a Norvég Alaptól az Orbán-kormány, mert nem szólhat bele a teljes elköltésébe
Magyarország az egyetlen a 15 kedvezményezett ország közül, amely még nem egyezett meg az EGT/Norvég Alapok 2014–2021-es időszakáról, és amellyel a norvégok még nem kötöttek együttműködési megállapodást. Pedig a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra – írja a Magyar Narancs.
A lap érdeklődésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született megállapodás.
A norvégok hozzátették, hogy ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség.
A majdnem 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka ugyanis a civil szervezetek számára van fenntartva. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője. A fennmaradó összeget a fogadó kormány oszthatja szét például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására.
– A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában
– közölte Per Bardalen Wiggen, a norvég külügy szóvivője.
Az Orbán-kormány azonban a korábbi nyilatkozatok alapján a civil alapba is beleszólást szeretne. A lap azt írja, hogy az ITM nem adott konkrét magyarázatot arra, hogy miért késik a szerződés aláírása. Csak azt közölték, hogy
„Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal”.
Az előző, 2009–2014-es ciklusban a civil alapot Magyarországon az Ökotárs Alapítvány által gründolt konzorcium kezelte. A norvégok ugyan elégedettek voltak vele, a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség azonban a 2014-es választások után gyakorlatilag hadjáratot indított ellene. Azzal vádolták, hogy az Ökotárs kormányellenes szervezeteket támogat, és hogy pénzügyi visszaéléseket követett el. Több hatóságot is ellenőrizte őket, de végül még vádemelés sem lett belőle.
Mióta a civilellenes kampány még jobban felpörgött, az Orbán-kormány szeretné megakadályozni, hogy a vele szemben kritikus szervezetek támogatáshoz jussanak.
Mivel jogi alapjuk nem igazán van a civilek pénzének befolyásolására, az is elképzelhető, hogy az ország a teljes, 69 milliárdos támogatástól elesik.
