Trócsányi: Orbán nem egyedül hozza a törvényeket

Trócsányi László kitart amellett, hogy a demokrácia létezhet neoliberális és konzervatívabb formában is. A kettő között az egyéni, illetve a közösségi jogok alapján igen nagy a különbség. A kérdés az, miként lehet megtalálni a megfelelő egyensúlyt a kettő között.

A politikus nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy Magyarországon Orbán Viktor jóformán egyedül hozza a törvényeket, mivel a Fidesznek már nincs kétharmados többsége, ezért kompromisszumot kell kötni az ellenzékkel. Azonkívül vannak egyeztetések, ő maga pl. meghívta e cél érdekében a pártok képviselőit, mivel hamarosan fontos jogszabályokat kell elfogadni.

Trócsányi azt hangoztatta, hogy nem a miniszterelnök, hanem a kormány dönt az előterjesztésekről. A parlament szavaz, van ellenzék és van többség.

A civil társadalomról szólva a miniszter azt fejtegette, hogy azok rendkívül változatosak, sokrétűek, de mindig van egy-két politikailag nehéz ügy, ám ezek alapján nem lehet általánosítani. Ő maga nem gondolná, hogy a szféra veszélyben lenne. Majd felteszi a kérdést, hogy mennyire megalapozott a Human Rights Watch vonatkozó jelentése, mennyire befolyásolja e szervezet tevékenységét a politika. Úgy gondolja, hogy a HRW elemzései sokszor egyoldalúak, hiányzik belőlük a másik oldal véleménye.

Mint mondta, ha egy civilszervezet folyton a hatalom bűnösségét igyekszik igazolni, és azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság nem működik, akkor az nem komoly vélemény. Ha az AB visszavon egy törvényt, senki nem írja, hogy íme, az ország demokratikus. Ellenben ha a testület nem érvénytelenít egy jogszabályt, amelyet az NGO-k Alaptörvény-ellenesnek tartanak, akkor rögtön azt kiabálják, hogy nem létezik a demokrácia. Trócsányi szerint ez így kissé unalmas, hiányzik belőle az objektivitás.

Egyébként volt alkotmánybíróként úgy ítéli meg, hogy az AB hatásköre kellőképpen kiegyensúlyozott, és hasonló korlátozásokat másutt is látni Európában. Ugyanakkor olyan jogköre is van, mint amilyenek még a francia társintézménynek sincsenek.

A miniszter visszautasítja, hogy eleve bűnösnek nyilvánítanák a hajléktalanokat, szerinte meg kellene nézni a szabályozást Franciaországban. Nálunk csak bizonyos közterületeket nem lehet életvitelszerűen használni, de az érintettek másutt aludhatnak a szabad ég alatt.

Ami a sajtószabadságot illeti, Trócsányi szerint először is tisztában kell lenni azzal, hogy nálunk a sajtó egy része a magánszektorhoz tartozik. Azután az internet tele van a kormány bírálatával. A lapok különféle politikai irányzatokat képviselnek: a Népszava és a Népszabadság erősen kritikus a hatalommal szemben, a Nemzet inkább középen foglal helyet, de inkább kiegyensúlyozott.

Mindent egybevéve nem látja, hol fenyegetné veszély a sajtó függetlenségét vagy az újságírókat. Soha nem hallott arról, hogy utóbbiak közül bárkit bezártak volna. A lapok megjelennek, arról pedig nem tud, hogy bárkitől is beszedték volna a rá kirótt sajtóbírságot.

Erre válaszul a riporter elmeséli, hogy az EurActiv korábban magyarul is megjelent, csak éppen kénytelen volt lehúzni a rolót, mert bizonyos körökben túlságosan MSZP-közelinek számított, ezért elmaradtak a reklámbevételek.

(Forrás: Szelestey Lajos)