Tizenhárom milliós lelépési pénzt kapott az igazságügyi tárcától távozó Trócsányi László, de egy részét visszaadja

2020. január 23., 16:01

Szerző:

Bruttó 13 millió forintnyi lelépési pénzzel távozott Trócsányi László Brüsszelbe az igazságügyi tárca éléről még a nyár folyamán – számolt be a Blikk. Ebből a lap szerint 10,4 millió forintot végkielégítés, 2,6 millió forintot pedig szabadságmegváltás címen kapott.

Utóbbi a lap szerint több kérdést is felvet, mert az egyéves szabadságán túli szabadnap után kapott pénzt, ami a polgármesterekkel ellentétben az állami vezetőknél elméletileg nem lehetséges, amiről korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is így nyilatkozott. A Blikk számításai szerint ugyanis másfél évnek megfelelő szabadságát fizették ki a politikusnak.

Trócsányi reagált a Blikknek, azt írva, hogy a maga részéről jóhiszeműen jártam el.

„Értesültem, hogy a politikai vezetőket érintően a szabadságmegváltást illetően eltérőek a jogértelmezések. Miután kikristályosodott a közigazgatási jogértelmezés, intézkedtem a 2018 év utáni szabadságmegváltásnak az Államkincstár javára történő visszafizetése iránt” – számolt be a politikus, aki a 2,6 milliót így visszaadja.

Néhány hete ugyancsak a Blikk írta meg az államtitkári karból távozó Takács Szabolcs Ferencről, hogy ő két miniszteri biztosi pozíciója ellenére 12 milliós lelépési pénzt kapott, amiből 4,4 millió a szabadságmegváltás volt. Akkor a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte, hogy még a szabadságmegváltás 2019 elejei megszüntetése előtti időszakban felhalmozott szabadságait fizették ki a politikusnak.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.