Tíz éven belül sokkal kevesebb pénz lesz a magyarok kezében
A lakosság kitart a bankjegyek mellett a járvány ellenére is, miközben Svédországban már csak minden tizedik fizetés történik készpénzzel.
Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap világszerte a készpénzmentes fizetés lehetősége, a járvány hatására pedig még inkább csökkenő tendencia jellemzi a fejlett országokban a bankjegy alapú fizetést. Svédországban már csak minden tizedik vásárlás történt készpénzzel, az ország központi pénzintézete, a Riksbank pedig már a svéd korona digitalizációján is elkezdett dolgozni.
A koronavírus hatására hazánkban is megfigyelhető volt a kártyás fizetési lehetőség nagyobb arányú használata, azonban még így is kisebb az elektronikus fizetés aránya, mint Nyugat-Európában. A készpénzes fizetések aránya 75 százalék feletti volt, a bankkártyás fizetés aránya csupán 3 százalékponttal nőtt 23 százalékra 2020 első felében, az MNB adatai szerint.
A készpénzfelvételek számában azonban visszaesés látható: éves szinten kevesebb, mint 92 millió tranzakció (ez 13 százalékkal kevesebb a tavalyinál) történt 8 ezer milliárd forint körüli értékben, ami 5 százalékkal alacsonyabb a 2019-es adatokhoz mérten. Az átutalások mértéke és száma is jelentős növekedést mutat, 2020 negyedik negyedévében 9 százalékos növekedés volt megfigyelhető a tranzakciók számában, mértékükben pedig 13 százalék.
Az Azonnali Fizetési Rendszerben (AFR) egy év alatt közel 150 millió tranzakció teljesült összesen 30 000 milliárd forint értékben.
A boltokban már nem okozhat gondot, legalábbis papíron
Január óta az online pénztárgépet üzemeltető kereskedőknek legalább egy elektronikus fizetési megoldást biztosítaniuk kell a vásárlóik részére, azaz vagy bankkártyát kell elfogadniuk, vagy azonnali átutalást kell fogadniuk a kasszáknál. Ez azonban számos tapasztalat szerint nem valósult még meg - ellenőrzésük azonban nem egyszerű.
Az MNB adatai szerint a hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatában 2020 végén 123 ezer elfogadóhelyen 203 ezer POS terminál üzemelt, amelyek több mint 98 százaléka támogatta az érintéses fizetést is. 2020. szeptember végéhez képest év végéig 5 százalékkal nőtt a kártyás fizetést lehetővé tevő szolgáltatások száma, az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma pedig több, mint 7 százalékkal növekedett.
Ez egyrészt a koronavírus-járvány miatt átalakuló pénzforgalmi hatásoknak is betudható, azonban az sem elhanyagolható, hogy számos helyen már a 2021-es év elejétől esedékes szabályozás miatt döntöttek a terminálok beüzemelése mellett.
A 168.hu megkeresésére Kertész Péter, a Főpolgármesteri Hivatal sajtóreferense elmondta, az elektronikus fizetési lehetőség kialakításának ellenőrzése Budapesten a kerületi jegyzők, a Margitszigeten pedig a fővárosi főjegyző feladata. Hozzátette: a kialakításáról nem kell bejelentést tennie vállalkozóknak a kereskedelmi hatóság felé, így nehezebb pontos számot közölni azokról a helyekről, ahol még nem teremtették meg a kártyás fizetés lehetőségét.
A Főpolgármesteri Hivatal közölte lapunkkal, hogy az ellenőrzéshez hasonlóan a szankcionálást is kizárólag a kereskedelmi hatóságok, tehát Budapesten a kerületi jegyzők, a Margitszigeten pedig a fővárosi főjegyző alkalmazhat. A szankció lehet az üzlet ideiglenes vagy azonnali bezárása, közigazgatási bírság kiszabása, vagy akár az engedély visszavonása. A közigazgatási bírság felső határa egyéni vállalkozók esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint.
Készpénzmentes társadalom
Magyarországon még mindig a társadalom több mint háromnegyede használ készpénzt bankkártya helyett, ugyanis sok esetben az azzal járó terhek vagy épp a feketefoglalkoztatás miatt nincsen erre lehetősége. Az Egyensúly Intézet márciusban közzétett szakpolitikai javaslatai közt feltűnt egy erről szóló háttértanulmány is, amely részletekbe menően fogalmaz meg lépéseket a készpénzmentes gazdaság megteremtésére irányulóan.
A tervezet szerint fontos lenne elérni, hogy 2030-ra Magyarországon a fizetési tranzakcióknak már csak egyharmada történjen készpénzzel, tehát a mostani szám kevesebb, mint fele.
Ennek érdekében ösztönözni kellene a magyarokat az online bankolásra, amelyhez szükségszerű volna a lakossági számlavezetés terheinek csökkentése, ez ugyanis több mint 200 milliárd forintnyi forrást szabadítana fel a szolgáltatóknál. Ezáltal eltörölhetnék a jellemzően néhány száz forintos havi számlavezetési díjat, a kártyadíjakat pedig érezhetően mérsékelhetnék.
Az agytröszt szerint az online fizetési tranzakciók terheinek csökkentése mellett a készpénzfelvételt és -befizetést – a vállalatok és a lakosság esetén egyaránt – meghatározott értékhatár felett a jelenleginél nagyobb illetékkel kell terhelni. Álláspontjuk szerint azért fontos az értékhatár megszabása, mert a készpénzmentes átállás egyik fő nehézsége éppen az, hogy az átlagnál jelentősebb a készpénzhasználat a legalacsonyabb jövedelműek, az alacsonyabb képzettségűek és az idősek körében áll fenn a digitális ismeretek hiányában, így az ők lennének kezdetben az átállás vesztesei.
Az Egyensúly Intézet szerint ezt úgy lehetne elkerülni, ha egyszerűen átláthatóvá tennék a digitális bankolást, így 2030-ra meg lehetne teremteni a feltételeit annak, hogy az állam a nyugdíjakat és minden szociális transzfert digitálisan utalhasson el az embereknek.
A feketekereskedelem korlátozása
Az Európai Bizottság tavaly tette közzé először a feketemunka jelenségéről végzett felmérését, amelyben a megkérdezettek egytizede nyilatkozott úgy, hogy fizetett az elmúlt évben számla nélkül szolgáltatásért. Magyarországon ugyanez az arány 15 százalék volt. A felmérésből továbbá kiderült, hogy míg az európaiaknak 33 százaléka, addig a magyaroknak 38 százaléka ismer olyan embert, aki feketén dolgozik. Arra is rákérdeztek a felmérésben résztvevőknél, hogy végeztek-e az elmúlt egy évben be nem jelentett, fizetett tevékenységet, amelyre uniós szinten 3 százalék, Magyarországon pedig 4 százalék válaszolt igennel.
Az Egyensúly Intézet szerint a készpénzhasználat visszaszorítása, majd kivezetése drasztikusan csökkentené az adócsalás lehetőségét és a korrupció kockázatát, így jelentősen fehérítené a gazdaságot és növelné a költségvetési bevételeket. Mindezek mellett ingatlan vagy egyéb nagy értékű jószág vásárláskor készpénzfizetés esetén legyen kötelező igazolni a források eredetét az adóhatóság felé - olvasható a szakpolitikai javaslatban. Álláspontjuk szerint amennyiben ez nem történik meg, az eladó is büntethetővé válik, az állami szervek pedig nem regisztrálják a tranzakciót.
(Kiemelt képünk illusztráció: MTI | Balogh Zoltán)
