Tíz éve történt a márciusi hóvihar, ami megbénította az országot

A káoszt elsősorban az okozta, hogy az ország egyes részein csak néhány, máshol pedig akár 20 centi hó is esett, és a 100 kilométer/órás szél miatt tömegesen alakultak ki hófúvások, több méter magas hótorlaszok – emlékszik a Telex. A közlekedés megbénulása mellett ez települések tucatjainál okozott áramkimaradást, aminek következtében az ott élők elérhetetlenné váltak a márciusi hóvihar miatt.

Sokan kirándulni indultak, az autópályán rekedtek

Mivel a nemzeti ünnep péntekre esett, a hosszú hétvégére sokan tervetek kirándulást, ezért az átlagosnál többen ültek autóba március 15-én. Annak ellenére, hogy már előző nap kialakultak jelentős torlódások, az autópályákat még nem zárták le. Napközben már a mellékutakon is árokba csúsztak az autók, a mentést pedig nehezítették a látási viszonyok és a csúszós utak. Az M7-esen napközben több baleset is volt, a legsúlyosabb Szabadbattyán magasságában, a Balaton felé vezető oldalon: 30 személyautó, nyolc furgon és kilenc kamion ütközött egymással. A tömegbaleset miatt sokan a járműveikbe szorultak, a sérültek száma meghaladta a negyvenet, egy ember pedig meghalt. 

Az M1-es autópályáról vastag jégtakarót jelentettek, ötven közút járhatatlanná vált, sorra akadtak el a buszok és vonatok, egyes településeken közlekedési tilalmat rendeltek el. Sokan az autópályákon rekedtek: volt, aki hat óra alatt csak néhány száz métert haladt előre. Mivel volt, aki már a március 14-ét is az autópályán rekedt járművében töltötte, egyre többen tették fel a kérdést: miért engedtek fel bárkit is 15-én az autópályára? A helyzet súlyosságát mutatta, hogy reggel nyolcezer embert kellett ideiglenes szálláson elhelyezni, 100 ezren áram nélkül maradtak, 10 ezer embernél pedig víz sem volt. 

A hírhedt üzenet

A Belügyminisztérium 15-én délelőtt szólalt meg először, mikor már javában zajlott a hóban vesztegelők mentése. 

A Belügyminisztérium március 15-én napközben az alábbi üzenetet küldte: „Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium”.

Pintér Sándor arról számolt be, hogy mindent megtesznek, hogy mindenkit kiszabadítsanak, de három méteres hótorlaszok akadályozták a munkájukat. Időközben elállt a havazás, de szél még sokáig süvített. Az ünnepségeket lemondták, akik nem tudtak továbbhaladni, iskolákban, óvodákban, sportcsarnokokban töltötték a nemzeti ünnepet. A Katasztrófavédelem eközben az autóban rekedt emberek mentését szervezte. 

A Katasztrófavédelem éjt nappallá téve dolgozott

Orbán Viktor 15-én délután ért haza brüsszeli tárgyalásairól, esti sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy érthető a kormány lassú reakciója miatti ingerültség, de fontos a kitartás. 16-án Magyarország Kormánya YouTube-csatornáján egy negyedórás videóban mutatták be, ahogy a miniszterelnök Pontér Sándorral együtt személyesen mérte fel a mentést. 

Az utak megtisztításán fáradhatatlanul dolgozó Katasztrófavédelemnek nem volt könnyű dolga: nemhogy a hómarók, de még a Honvédség lánctalpasai is elakadtak. A bajba került emberekért küldött autókat is ki kellett menteni. A mentősök gyalog mentek a máshogy megközelíthetetlen helyekre. A betegek szállítására vonatokat is használtak. Az autópályán rekedteket az Osztrák Vöröskereszt látta el meleg teával és élelmiszerrel, és hókotrókat is küldtek, hogy minél hamarabb járhatóvá tegyék az utakat. 

Végül március 17-ére sikerült minden világtól elzárt települést kiszabadítani, ám a károk elhárítása még napokig eltartott. Végül a helyzet hat áldozatot követelt, közülük többen kihűlés miatt vesztették életüket. Az, hogy mi vezetett a katasztrófahelyzet kialakulásához, a mai napig vitatott.

(Kiemelt képünk: Egy férfi kiszabadítja autóját a hó és a jég alól Budapesten 2013. március 15-én, miközben emberek ezrei ragadtak autójukban a magyar utakon, miután az éjszakai heves hóvihar és viharos széllökések nagy pusztítást végeztek. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)