Titkos fideszes vörösiszap-nyerészkedés

Svájc többek között azért ilyen gazdag és erős, valutájának szárnyalása azért dönti anyagi romlásba magyarok tízezreit, mert az alpesi ország kedvező üzleti környezettel vonzza magához a világ nagyvállalkozóinak ezreit. Aki nem szereti saját hazájában a céggel járó közterheket, csak be kell jegyeztetnie egy szerényebben adózó vállalkozást valamely diszkrét svájci helyszínen. Papíron onnan irányíthatja üzletét, miközben akár ki sem kell mozdulnia hazulról. Ha ebbéli vágyait nem szeretné világgá kürtölni, neve a nyilvános cégiratokban sem jelenik meg.

A Fidesz, illetve Orbán Viktor kormányfő – különösen ellenzékben – kíméletlen harcot hirdetett az adóspórolási okokból külföldön, csúfnevükön „offshore cégekben” parkoltatott vagyonok ellen. A párt és médiaholdudvara számos esetben vádolt ilyen üzelmekkel „offshore lovagoknak” csúfolt politikusokat-üzletembereket – hol alappal, hol bizonyíték nélkül. A Fidesz hatalomra kerülvén a pénzek hazacsábítására egyfajta offshore-amnesztiát hirdetett. A hívó szó hatása egyelőre nem ismert, de a magyar üzleti életből egyelőre nem koptak ki az ilyen jellegű cégek.

Arról, hogy mi az „offshore”, azóta folyik a vita, hogy ez a megjelölés összefonódott a nemzetközi pénzmosással és egyéb nagybani maffiaügyletekkel. Noha egy alapvetően legális adótervezési módszerről van szó, sem az érintett államok, sem a belekeveredett személyek nem szeretik, ha rájuk sütik az „offshore” bélyeget. Egyes nagyobb országok – például Ciprus, Nagy-Britannia szigetei, bizonyos amerikai tagállamok, Svájc vagy épp Magyarország – számos intézkedéssel igyekeznek maguktól távol tartani az offshore jelzőt. Az előző ciklus során, amikor a Fidesz-közeli médiaudvar Bajnai Gordon kormányfővel és Simor András jegybankelnökkel összefüggésben talált ilyen cégeket, nevezettek azzal védekeztek, hogy a cégek „nem is offshore” státusúak. A profi adótanácsadók szerint mindegy, milyen jelzőt használunk, hisz az offshore nem jogi kategória. Számos ország jogrendszerében vannak az adótervezés szempontjából figyelemre méltó pontok. Az végül is a megrendelő elképzeléseitől függ, végül melyik országot választják. Például Svájcot.

A

A legalábbis nem cáfolt sajtófelvetések kettejüket a Fideszhez kötődő gazdasági „hátország”meghatározó alakjaiként írják le. Eszerint ők a Fidesz irányította állammal ismeretlen csatornákon, de látványos eredménnyel összekapcsolódó üzleti kör egyfajta koordinátorai lennének. Az elmúlt hónapok során ezt néhány sajtóorgánum igyekezett feltárni, mint például a nemrég új tulajdonoshoz került Figyelő. A két üzletember eddig az ilyetén találgatásokra semmilyen tekintetben nem reagált. Hivatalos állami tisztségük nincs. Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori kollégiumi társa, a 90-es évek elején a Fidesz gazdasági vezetője ma „csupán” a magántulajdonú Mahir hirdetővállalkozást irányítja. Nyerges Zsolt – akinek legmagasabb szintű mentoraként szolnoki kötődéseik okán inkább Orbán Viktor feleségét, Lévai Anikót emlegetik – több cégben vezető, illetve tulajdonos. Nemrég a tízmilliárdos állami megrendelésekből élő Közgép építőipari csoport elnöke lett.

A Népszabadság azt írta: "Számos érintettel folytatott beszélgetéseink alapján egyértelműen kirajzolódik az a közvélekedés, hogy a két, a teendőket állítólag megosztó üzletembernek komoly hatása lehet állami vállalatok vezetőinek kinevezésére, üzleti döntéseikre, közpénzek kifizetésére. Egymással szoros kapcsolatban állhatnak, bár erről nyilvános adat nem tanúskodik. Az Opten céginformációs adatbázisa szerint közösen csupán a botrányos múltú, szocialista-kisgazda pártpénzekkel összefüggésbe hozott Budai Malomipari Kft.-ben jelennek meg. 2003 és 2006 között Simicska Lajos a tulajdonos Mahirt képviselte, míg Nyerges Zsolt ezalatt hol felügyelőbizottsági tag, hol vezető tisztségviselő volt.

Nemrég azonban új közös cégben jelentek meg Svájcban. A Zollikon településen bejegyzett Basis Invest GmbH többségi alapítója Simicska Lajos. A kisebbségi rész Nyerges Zsolté. A társaság vezetője – mint az a témát érintő [origo] tudósításából is kiderült – a helyi illetőségű Walter Hediger."

A Basis Investet AG cégformával alapították, de néhány hét múlva a mi kft.-nkhez hasonló GmbH cégformát vette fel. A nyilvános adatokban ekkor jelent meg a két ismert tulajdonos – feltehetőleg a GmbH-kra vonatkozó szigorúbb szabályok miatt.

A cég tevékenységének a regisztrációs adatokon kívül nincs nyoma az interneten. Ez azt a benyomást kelti, hogy a Basis Invest szintén egy adómérséklési okokból Svájcban alapított, nyilvános tevékenységet nem végző társaság.

A NOL szerint a Walter Hediger tucatnyi egyéb, ugyanazon a zollikoni címen működő vállalkozásban tölt be hasonló irányítói szerepet. Ez szakértőnk szerint arra utal, hogy Hediger az ilyen hálózatok cégeinek vezetésével megbízott névleges, „delegált” ügyvezető lehet. (Hacsak nem egy határtalan munkabírású cégvezetőzseniről van szó, aki számtalan tényleg működő vállalkozás érdemi irányítására képes.) A klasszikus „offshore játékszabályok” szerint egy ilyen ügyvezető hoz ugyan döntéseket, de a lényegi utasításokat a társaság tényleges haszonhúzói, tulajdonosai adják ki.

A cikk folytatását a