Tiszta karsztvizet visznek a komáromi ipari területre, ahol újabb akkumulátorgyár épülhet
Víziközmű-fejlesztések zajlanak Tatabánya, Tata és Komárom térségében, de a helyiek szerint az új üzem előkészületeiről „csak az nem tud, aki nem akar hallani róla”.
Nagy területet érintő és szerteágazó víziközmű-fejlesztések zajlanak Tatabánya, Tata és Komárom térségében, ahol óriási csővezeték-rendszerek épülnek, és nagymértékben növelni akarják a víztermelő kapacitásokat. A beruházások nyomán a legjobb minőségű vizeket nyújtó karsztvízrendszereket csapolnák meg. A hivatalos jelentésekből nem derül ki, miért van szükség ekkora léptékű fejlesztésekre, de a helyiek szerint az új üzem előkészületeiről „csak az nem tud, aki nem akar hallani róla”. A komári ipari parkban újabb akkumulátorgyár is épülhet, melyhez a Tata térségi karsztvízrendszereket csapolnák meg, amelyek a térség legértékesebb vízkincsét rejtik - írja a 24.hu.
Műanyagra cserélik az azbesztet
A Tatán megvalósuló víz főnyomóvezeték építéséről az önkormányzat március 14-én adott ki közleményt, melyben az áll, hogy az Észak-Dunántúli Vízmű Zrt. kiemelt kormányzati beruházás keretében a vármegyét érintően több víz főnyomóvezeték-fejlesztést és -építést valósít meg. Ezen munkák keretében új főnyomóvezeték létesül Tatabánya és Tata között is. Az új vezeték a tatabányai vízaknától juttatja el az ivóvizet Tatára, a Kálvária-dombon lévő központi víztoronyba. Ez a víztorony biztosítja Tatán és a környező településeken az egyenletes ivóvíz ellátást, illetve a meglévő főnyomóvezeték műszaki hibája vagy javítása esetén a havária vízellátást. Az új, korszerű műanyag főnyomóvezeték létesítésére az Észak-Dunántúli Vízmű Zrt. a meglévő vezetékkel párhuzamos nyomvonalra kért engedélyt a Tatai Közös Önkormányzati Hivataltól. A műszaki nyomvonal a vezetéket és annak három plusz három méteres védősávját jelenti. A vonatkozó jogszabályok alapján a nyomvonalban nem lehet építményt elhelyezni, illetve fásítani. A főnyomóvezeték cseréjére azért van szükség, mert az azbeszt csőrendszerű főnyomóvezeték több mint 30 éve került telepítésre és meghibásodása esetén a víztorony csak egy-két napig képes ellátni Tata lakosságát ivóvízzel, ezt meghaladóan ivóvíz-korlátozást szükséges bevezetni.
No lám, még egy akkumulátorgyár
Kormányhatározatok alapján a jelenlegi ötszörösére bővülhet a komáromi ipari park területe és a városban az a hír terjed, hogy a dél-koreai SK Innovation egységei mellett egy harmadik akkumulátorgyárat akarnak a jövőben megépíteni – írja a lap. Az első bejelentések idején az Északdunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt. azt kommunikálta, hogy a fejlesztések a komáromi ipari park megnövekedett ipari vízigényének kielégítése miatt szükségesek, a tiltakozások után viszont már az volt a fő üzenet, hogy a komáromi lakosság vízellátásának biztosítására kell a karsztvíz , mondta Ballabás Gábor geográfus a tatai Miénk a Grund Városvédő Egyesület (MAG) szakértője a 24.hu-nak.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. május 27., 11:41
Beperelte a katasztrófavédelmet a CATL akkumulátorgyárnak kiadott engedély miatt egy debreceni magánszemély, de a hatóság mellett a kínaiak ügyvédeivel is meg kell küzdenie a bíróságon.
Itthon
2023. május 26., 17:41
A gödi akkumulátorgyár víziközműveinek bővítése a környéki településeket is hátrányosan érinti. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó beruházás miatt fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint Natura 2000 besorolású területet is feltúrnak másfél kilométeres hosszúságban.
Itthon
2023. május 29., 09:37
A gödi akkumulátorgyárról kérdezték a frissen választott polgármestert, azonban az interjú egy adott pontján otthagyta a riportert.
A fejlesztések alapvetően két nagy térséget érintenek. Az egyik esetében egy Tata és Komárom közötti ivóvíz távvezetéken keresztül Tata és Tatabánya karsztvízbázisaiból naponta 10 ezer köbméter víz juttatható el Komárom Koppánymonostor városrészéhez, ahol a két akkugyár is működik. A hivatalos álláspont szerint ezek a készletek a komáromi ivóvízellátó rendszerbe kerülnek. Emellett Komárom ivóvízellátásának bővítését és a város ipari parkjának víziközműhálózat-fejlesztését is engedélyezték, ezek mára már nagyrészt lezárt projektek. A beruházáscsomag a Magyar Közlönyben megjelent összegző adatok szerint mintegy 12 milliárd forintba kerül, ebből 6 milliárdot a távvezeték építése tesz ki. A fejlesztéseket a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. konzorciumban kivitelezi.
Korábban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Komárom és Ács együttes vízigénye átlagosan 3000–3500 köbméter/nap volt (ebből Komárom háztartásaié átlagosan 1800–2000 köbméter). Az SK Innovation két akkugyára maximálisan naponta mintegy 4100 köbméternyi vizet használ majd fel a cég korábbi dokumentumai szerint. Ezért volt vélhetően szükség a dunai, parti szűrésű vízbázis közel háromszorosára bővítésére. A város önkormányzatának helyi építési szabályzatról szóló rendelete megteremtette annak a feltételeit, hogy a komáromi ipari parkban újabb zöldmezős beruházások jöhessenek létre. A komáromi városvezetés arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy nincs információjuk arról, hogy az akkumulátorgyárak szürkevizet használjanak fel a jövőben.
Tavaly decemberben kormányhatározat jelent meg arról, hogy az ipari park vonzáskörzetében mezőgazdasági területeket minősítsenek át ipari területté. Idén januárban a kormány arról rendelkezett, hogy a komáromi ipari park bővítését nyilvánítsák nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé. Jelenleg az SK Innovation két akkugyára összesen 46 hektáros területen működik, a kormánydöntés pedig 43 hektárnyi területet vont az ipari park hatásköre alá. Ezen felül megjelent egy önkormányzati határozat is, amely a bővítésen felül további közel 200 hektárnyi művelés alatt álló területet minősített át ipari területté. A komáromi városvezetés ugyanakkor az idei közmeghallgatáson tagadta a gyárépítésről szóló információkat.
A civilek nem tartják kizártnak, hogy az akkugyárakat látják majd el a Tatai-medence karsztvizével. A hatóságok kommunikációja nyomán inkább az a vélekedés terjedt el, hogy az ipari parkig nem hozzák el a vizet, hanem a gyártócégeket a már meglévő dunai vízbázisból fogják kiszolgálni. Az emiatt fellépő vízhiány kompenzálása miatt fogják Tata térségéből áthozni a vizet.
A tatai karsztforrások vízhozamukat tekintve országos szinten is jelentősek, olyannyira, hogy az itteni Fényes-forrásokból száz éve még Budapest ivóvíz-ellátását tervezték. A térségi vízkészletek, illetve a vízszintingadozás szempontjából emblematikus a tatai angolkert két legjelentősebb forrása az Angyal forrás és az alacsonyabban fekvő Tükör-forrás. A Turista magazin már tavaly márciusban beszámolt arról, hogy csökken a karsztvíz szintje Tatán. A lap akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervek szerint ugyanis részben innen, a „Fényes” egyik fúrt, jelenleg inaktív kútjából vinnék a tiszta karsztvizet Komáromba, ipari céllal, részben természetvédelmi területen lefektetve a csöveket.
(Kiemelt képünkön a Tatai Fényes-forrás. Fotó/Forrás: Tata Fényestanösvény weboldala)
