Természetvédelmi területet áldoznak be a gödi akkugyár bővítésére
A gödi akkumulátorgyár víziközműveinek bővítése a környéki településeket is hátrányosan érinti. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó beruházás miatt fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint Natura 2000 besorolású területet is feltúrnak másfél kilométeres hosszúságban.
A 32 milliárd forint közpénzből „kiemelten közérdekű” besorolást kapott munkálat nem a lakosság, hanem az akkumulátorgyár vízigényének kiszolgálását célozza. Az ipari szennyvizet egészen Vácig tervezik elvezetni – írta megy az atlatszo.hu. Hozzátették, hogy a Samsungtól távolabb lakó sződligeti és váci lakosok közül sokan csupán mostanában szembesültek azzal, hogy a gödi akkugyár bővítése őket is érinti.
Mindezt a gyár hatalmas vízigénye kényszeríti ki, amihez a Duna vizét 8,5 kilométer hosszú csatornarendszerrel szállítják majd Vácról a gödi iparterületre, az akkugyár szennyvizét pedig 13 kilométer hosszan lefektetett vezetékek viszik egy új szennyvíztelepre.
Az építkezés részben természetvédelmi területek érintésével zajlik – emeli ki a portál. Emlékeztetnek arra, hogy Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő a 2022-es választások előtti kampány idején megígérte, hogy a csatornázás el fogja kerülni a lakóövezeteket. Ez most mégsem felel meg a tényeknek.
Ám a többször módosított nyomvonal így sem tudja elkerülni a lakóházakat. A Göd, Sződliget, Sződ és Vác városszéli utcáiban lakók nyelik a port és tűrik a munkagépek keltette zajt. A nyomvonal-módosításokat az is indokolta, hogy az építkezés minél kisebb szakaszon érintsen természetvédelmi területeket. Csakhogy ezt nehéz megoldani:
Ráadásul a gyár vízigényét kielégítendő a munkálatok során nincsenek tekintettel a természetvédelmi területekre sem: a Duna melletti ártéri rész ugyanis védett természetvédelmi terület és Natura 2000 besorolású a gödi Debegió-hegy. Másfél kilométer hosszan a nyomvonal ezeken a természetvédelmi területeken halad át vagy érinti őket és három erdőrészletben is fákat kell kivágni a csatornázási munkák miatt.
A munkálatok néhány hónapja indultak meg. Az építkezés miatt a Duna-parti szakaszon, természetvédelmi területen rengeteg fát kellett kivágni, ottjártunkkor a kivágott fákat már elszállították a bicikliút mellől.
Az Átlátszó megpróbált információt szerezni mind a beruházó, mind az engedélyeket kiadó illetékesektől.
A Mészáros és Mészáros Zrt.-től és a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól (DINPI) azt kívánták megtudni, hogy az Előzetes Vizsgálati Dokumentációban előírt áttelepítések, köztük a fokozottan védett homoki kikerics példányainak áttelepítése valamint a védett növények területének elkerítése ügyében milyen egyeztetések és milyen tevékenységek történtek.
Mivel egyik féltől sem kaptak választ, közadatigényléssel fordultak a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és a DINPI-hez. Egyelőre a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága reagált a 15 napos válaszadási határidő leteltével.
„Tekintettel arra, hogy adatigénylése jelentős terjedelmű, nagyszámú adatra vonatkozik, amelynek teljesítése igazgatóságunk alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, (…) a válaszadási határidő 15 nappal meghosszabbításra kerül.”
Azonban a hosszabbítás leteltével megküldött válasz sem tartalmazott jelentős terjedelmű és nagy számú adatot – írja az atlatszo.hu.
(Kiemelt képünk illusztráció. Tüntetés Európa legnagyobb akkumulátorgyárának beruházása ellen Debrecenben 2023. február 4-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)
