Tiltakozás a német emlékmű ellen a holokauszt-emléknapon
A magyar államnak nem lenne szabad felállítania a német megszállás emlékművét a Szabadság téren és foglalkoznia kellene az 1944 márciusa előtt történtekkel is. Gulyás Márton színházi rendező teljesen váratlan, tiltakozó szavai Rétvári Bencének, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának szóltak, aki éppen befejezte a kormány nevében mondott beszédét a holokauszt emléknapon.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont zsúfolásig volt az ünnepség vendégeivel, akik között ott voltak a holokauszt túlélői és leszármazottai mellett Boross Péter egykori kormányfő, a történelmi egyházak vezető képviselői, a diplomáciai testület tagjai. A „műsoron kívüli” tiltakozó szavakat a jelenlévők többségének nagy tapsa fogadta – jóval kevesebben voltak, akik a rendezvény elnökével egyetértve elítélték Gulyás fellépését, és helyeselték, hogy megvonták tőle a szót. Rétvári röviden válaszolt a tiltakozónak azzal, hogy nézete szerint kormánya éppen abban a szellemben cselekszik, amilyent igényelnek tőle
Az államtitkár egyébként azt állította, hogy Magyarországon csak 25 éve lehet a holokausztról szabadon beszélni, ezért „háromszoros sebességgel” kell megismertetni a társadalommal a történteket. „A jó állam felszabadítja az emberekben a jót, a rossz állam pedig a rosszat”, mondotta tanulságosan s nem volt kétséges, hová sorolja a mai magyar államot. Az, mint mondotta, az új büntető törvénykönyvben lesújt a holokausztot tagadókra is. Rétvári hangsúlyozta, hogy a tragédia az egész magyar nemzet tragédiája volt és "szégyellhetjük, hogy 1944-ben sok honfitársunk szegődött el nyilasnak, akárcsak azt, hogy a magyar kormány nem tudta megvédeni polgárait. Magyarország egyébként az európai holokauszt-emlékezés motorja kíván lenni, így az államtitkár.
