The New York Times: Rablógazdálkodás, modern feudalizmus, ahogy az Orbán-kormány a földeket átjátssza a szövetségeseinek
Hosszú cikk jelent meg vasárnap a The New York Timesban arról, hogyan élnek vissza kelet-európai tagországok az EU mezőgazdasági támogatási rendszerével. A tekintélyes amerikai lap 2019 folyamán kilenc országban végzett kutatást, a cikk gerince azonban Magyarországról szól, ahol több ezer hektár állami földhöz jutott hozzá aukciókon az Orbán-kormányhoz, illetve a miniszterelnök családjához közeli kör.
Orbán Viktor és Mészáros LőrincMárpedig akié a föld, az milliókat érő támogatásra jogosult, az Európai Unió ugyanis minden évben 65 milliárd dollárnak megfelelő összeget oszt szét, mezőgazdasági támogatási rendszere a költségvetés 40 százalékát teszi ki. Ennek a pénznek egy része abban a Fejér megyébe vándorolt, ahol a miniszterelnök szűk pátriájának számító Felcsút is fekszik, és ahonnan indulva a miniszterelnök egykori iskolatársa, Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb emberévé és legnagyobb földesurává nőtte ki magát. A Talentis Agro Zrt. égisze alatt működő cégei
összesen 38 ezer hektáron gazdálkodhatnak Magyarországon.
A cikkben megszólal Ángyán József, aki 2010-2012 között, a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára volt. Rá Orbán Viktornak azért volt szüksége, hogy megszerezze a vidéki voksokat, és tudta, hogy számíthat a fideszes politikusra, akinek a rengeteg gazdával ápolt kitűnő kapcsolata miatt nagy politikai súllyal rendelkezett vidéken. A miniszterelnök ekkor, 2010 februárjában egyik hűvös reggelén a felcsúti házába invitálta Ángyán Józsefet. Beszélgettek, és bár a későbbi államtitkár egy olyan Orbán-kormányt képzelt el, amelyben a kistermelőknek több politikai és gazdasági szerep jut, a miniszterelnök pedig látszólag egyetértett vele, ebből végül semmi nem lett.
Ángyán József azt javasolta, hogy darabolják fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis és közepes termelőknek, ami helyett az Orbán-kormány a nagy földterületeket szövetségesei kezébe játszotta át, vagyis gyakorlatilag a Fidesznek rendelte alá a vidéket. – Semmi esélyem nem volt arra, hogy megvalósítsam a tervemet – emlékezett vissza Ángyán József a The New York Times kérdésére. Ez teljesedett ki, amikor 2015-ben Orbán-kormány több százezer hektár állami földet adott el, jellemzően a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek. Gyakorlati szempontból ezek árverések voltak, de több helyi gazda is elmondta: megmondták nekik, nem is kell jönni, mert a győzteseket már előre kijelölték.
Egyszerű képlet: a gazdák többnyire annyi pénzt kapnak, amennyi földet megművelnek. Minél több földje van valakinek, annál több pénzt kap. Az új bérlők alacsony bérleti díjakat fizettek az államnak, miközben jogosulttá váltak az EU-s támogatásokra.
A The New York Times hivatkozik a 168 Óra cikkére Mengyi Rolandról is, azt írva, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fideszes politikus „megbolygatta” a bérbeadási folyamatot egy munkatársa pedig közel 500 hektár bérletére tett szert. Mengyi Roland érdekes figura, aki „Voldemort nagyúrnak” szólíttatta magát – említi meg a 168 Óra 2016-os leleplező írását az amerikai lap.
Ami Ángyán Józsefet illeti, ő két év alatt kiábrándult Orbán Viktorból. Úgy érezte, elárulták, a The New York Timesnak pedig mesél egy 2013-as találkozójáról a miniszterelnökkel és közeli parlamenti szövetségeseivel. – Tönkre fogod tenni a vidéket! – vágta a meghasonlott politikus Orbán Viktor szemébe, amire a miniszterelnök érezhető ingerültséggel kútmérgezőnek nevezte őt. – Cserben hagytál – fűzte hozzá a miniszterelnök, mindenkit meglepve – állítja Ángyán József – azzal, hogy milyen indulattal reagál. Orbán Viktor ezután hosszú monológba kezdett arról, hogy a politika olyan, mint a csatatér. Aki hűséges, számíthat arra, hogy fegyvertársai megvédik, akik pedig nem azok, azokra lőni fognak.
Ángyán JózsefEzt – jegyzi meg a The New York Times – az Orbán-kormány be is váltotta. Minden gazda, aki bírálja az Orbán-kormányt vagy a kegyúri rendszert, arról adnak számot, hogy elesik a támogatásoktól, hatósági ellenőröket uszít rájuk a kommunista időket idéző fenyegető hangulatban. Ángyán József most a „totális korrupció” fordulattal érzékeltette, mi az, amit Orbán-kormán felépített. Az amerikai lap a maga részéről a rablógazdálkodás és a modern feudalizmus kifejezéssel jellemzi, ami történik.
És hogy az EU miért hagyja, hogy mindez megtörténjen? A The New York Times cikke szerint a brüsszeli vezetés azért tűr, mert ha fellépne a mindent behálózó korrupció ellen, akkor meg kellene reformálnia azt a támogatási rendszert, amely kiemelt szerepet játszik abban, hogy a 28 tagországa hajlandó legyen együttműködni. Az európai vezetők sok mindenben nem értenek egyet, de mindannyian számítanak a bőkezű mezőgazdasági támogatásokra, és arra is, hogy azt saját belátásuk szerint oszthatják el. Ha nekimennének ennek a rendszernek azért, hogy megfékezzék a visszaéléseket, törésvonalak jelennének meg az európai politikában és gazdaságban is.
Azt a mezőgazdasági támogatási rendszert, amely kulcsszerepet játszott az Európai Unió létrejöttében ma ugyanazok az antidemokratikus erők zsigerelik ki, amelyek az Európai Uniót belülről is fenyegetik
– vonja le a következtetést a The New York Times.
Nem jellemző gyakorlat, de a cikk magyar fordításban is megjelent a The New York Times honlapján.
