A nyugdíjasok lehetnek ennek a szigorításnak a legnagyobb nyertesei
Hamarosan szigorodnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, ami azt is előidézheti, hogy a jövőben sokkal több nyugdíjas kaphat majd állást.
Korábban a 168.hu is beszámolt arról, hogy egyre több nyugdíjas dolgozik. Ez nem csupán Magyarországra jellemző, mivel egész Európában nőtt a nyugellátás mellett állást vállalók száma. A nyugdíjas munkavállalók száma a jövőben tovább emelkedhet, ami részben annak köszönhető, hogy szigorítják egyszerűsített foglalkoztatás szabályait, derült ki a 24.hu cikkéből.
A szigorítás kedvezhet a nyugdíjas munkavállalóknak
Júliustól szigorodnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Magyarországon, ami komoly kihívások elé állítja a nyári szezonra készülő munkaadókat. A megnövekedett közterhek és az évi 120 napos időkorlát miatt a cégek egyre inkább a rugalmasabb és kedvezőbben adózó szövetkezeti foglalkoztatás felé fordulnak – mondta a HumánCentrum Nyugdíjas Szövetkezet vezetője.
Február 1-jétől jelentősen megemelkedett az idény- és alkalmi munkavállalás közterhe: az emelés mértéke elérte a 63–69%-ot. Júliustól pedig a munkavállalók már csak legfeljebb 120 napot dolgozhatnak egyszerűsített foglalkoztatásban, függetlenül attól, hány munkáltatónál vannak alkalmazásban.
„Ebben a konstrukcióban ugyanis nem kell számolni az 5, 15, 90 vagy 120 napos időkorlátokkal és nincs létszámkorlát sem – vagyis a cég méretétől függetlenül bármennyi munkavállaló bevonható a munkába. A munkaadó kizárólag a ténylegesen ledolgozott órák után fizet, szabadság és betegszabadság nélkül. Ráadásul az adminisztráció is minimális, hiszen a szövetkezet teljeskörűen átvállalja a HR- és bérszámfejtési feladatokat is”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. április 23., 10:56
A magyar nyugdíjasok közel 60%-a szűkös vagy nagyon szűkös körülmények között él, miközben az állami ellátás egyre kevésbé fedezi a megélhetés alapvető költségeit.
Itthon
2025. április 16., 10:17
A nyugdíjasok számára a nyugdíjemelés kérdése kiemelkedő fontosságú, de a jelenlegi emelési rendszer nem oldja meg a problémáikat. Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében összefoglalja, mi jelente valós megoldást a nyugdíjasok számára.
– hangsúlyozta a HumánCentrum Nyugdíjas Szövetkezet vezetője, Dénes Rajmund.
A munkaadók számára egyre vonzóbb a szövetkezeti foglalkoztatás, amely nemcsak diákok, hanem 55–65 év közötti szeniorok és nyugdíjasok számára is nyitva áll. A modell rugalmasságot, alacsony adminisztrációs terheket és kiszámítható adózást kínál: nincs idő- vagy létszámkorlát, a munkaadók csak a ledolgozott órák után fizetnek, a HR- és bérszámfejtési feladatokat pedig a szövetkezetek végzik el.
Egyre nagyobb a szerepük a nyugdíjas munkavállalóknak
A társadalom elöregedése és a csökkenő születésszám miatt 2030-ra akár 300 ezerrel is csökkenhet a munkaképes korúak száma Magyarországon. A HumánCentrum szerint ebben a helyzetben kulcsszerepet kaphatnak a tapasztalt, aktív szeniorok, akik részmunkaidőben vagy időszakosan vállalnak munkát. A KSH adatai szerint jelenleg 158 ezer nyugdíjas dolgozik, és egyre többen választják a szövetkezeti foglalkoztatást.
A nyugdíjas munkavállalók főként a kereskedelemben, vendéglátásban, takarításban, árufeltöltésben és szociális gondozásban dolgoznak, de keresettek a magasan képzett szakemberek – például könyvelők, mérnökök, orvosok – is. A hiányszakmákban (villanyszerelő, lakatos, asztalos) is egyre nagyobb az igény a tapasztalt munkaerőre.
A nyugdíjasok közül sokan kiegészítő jövedelmet keresnek, főként kisegítő pozíciókban. A nők aránya magas, ami részben az alacsonyabb nyugdíjaikra vezethető vissza. A szövetkezeti forma előnye, hogy a jövedelmet csupán 15% SZJA terheli, így a nyugdíjas munkavállalók nettó keresete sok esetben magasabb lehet, mint a főállásban dolgozóké.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Pixabay)
