Megváltozik a csípő- és térdprotézisek protokollja, átrendezik a várólistákat
Az egészségügyi ellátásban jelentős változások lépnek életbe április 1-től, amelyek a csípő- és térdprotézisre váró betegeket érintik.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) április 1-től új várólista-protokollt vezet be a csípő- és térdprotézis műtétek esetében – számol be róla az Economx. A cél, hogy a várólisták hossza visszatérjen a pandémia előtti szintre. 2019-ben összesen 28 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra, míg 2025 márciusában ez a szám meghaladta a 32 ezret.
Új várólista-protokoll a csípő- és térdprotézis műtéteknél
A NEAK adatai szerint jelenleg 8 129 beteg vár csípőprotézis műtétre, átlagosan 122 napos várakozási idővel. A térdprotézis műtétek esetében 15 237 beteg szerepel a várólistán, ahol az átlagos várakozási idő eléri a 262 napot. Az új protokoll célja, hogy egységes szakmai kritériumok alapján történjen a betegek várólistára való felvétele és az ellátás ütemezése.
A pandémia jelentősen megnövelte a várólisták hosszát, különösen a csípő- és térdprotézis műtétek esetében. A térdprotézis műtéteknél például az átlagos várakozási idő 1,5 évre nőtt, míg a csípőprotézis műtéteknél 3 hónaptól akár háromnegyed évig is terjedhet a várakozási idő.
A NEAK korábbi felmérése szerint 2023-ban mintegy 972 orvos végzett nagy ízületi protézis műtétet, azonban az orvosok negyede végezte a műtétek 80 %-át. Ez azt jelenti, hogy van olyan orvos, aki évente mindössze 1-6 műtétet végzett a NEAK finanszírozott ellátásban.
Az egészségbiztosító szerint a várólista-protokollok célja, hogy Magyarországon a várólista vezetésre kötelezett ellátások körében az ellátásban egységes szabályozás, ezt követően egységes gyakorlat alakuljon ki az ellátások egyenlő hozzáférhetősége érdekében, a sorrendiség és a szakmai prioritások meghatározásával, a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások figyelembevételével mind a várólistákra történő felvételkor, mind a várakozás időtartama alatt.
Nem mindenki jár jól az új protokollal
Az új várólista-protokoll az egészségügyi ellátásra szóló igényre, az ellátás lehetséges sorrendjére vonatkozóan olyan szakmai kritériumokat határoz meg, amelyek bizonyítottan összefüggnek, írja a NEAK.
Ilyen többek között:
az ellátási igényre való jogosultság megállapítása;
az ellátás várható eredménye;
az érintett betegek beavatkozás nélkül várható állapotváltozása;
és az ellátási prioritás is.
Az új várólista-protokoll bevezetésével az egészségbiztosító reméli, hogy a betegek számára átláthatóbbá és igazságosabbá válik a műtétekhez való hozzáférés, és csökkennek a jelenlegi hosszú várakozási idők.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)