Taktikai békejobb
Kivel fog kezet Orbán Viktor? Egy valódi konszolidáció kezdetén vagyunk, vagy csupán a miniszterelnök taktikai békejobbját látjuk? Pungor András azt elemzi: vajon komolyan vehető-e, hogy az eddig szabadságharcot vívó kormányfő leteszi a fegyvert? A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
A lap vezető interjúja Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével készült, aki – Barát Józsefnek válaszolva - Magyarországról és az unió jövőjéről beszélt. Tőle idézünk: „Egyes vezetők szeretnének elsőbbséget adni a nemzeti politikának. Ez veszélyes trend, a nemzeti önzés erősödéséhez és Európa feldarabolásához vezethet. Mindannyian emlékszünk arra, hogy ez hova vezetett a múlt század első felében. Én határozottan szembe fogok szállni ezzel a tendenciával” – mondja a 168 Órának az Európai Parlament elnöke.
A lap internetes vitafórumának a résztvevői is arról cserélnek eszmét, miként kerültek Orbánék az Európai Unió szégyenpadjára, és ezzel foglalkozik Mészáros Tamás vezércikke is, amely arra világít rá: szó nincs arról, hogy a „nemzetközi baloldal” összeesküdött volna Magyarország ellen.
A Normafánál tartott neonáci gyülekezésről a rendőrség azt jelentette: rendbontás nem volt. Szerintünk viszont szörnyű, hogy ilyesmire egyáltalán sor kerülhetett. A kérdés az: miért nincs hasznavehető paragrafus, amelynek alapján megakadályozható lenne, hogy a magyar nácik bújócskázzanak a magyar törvényekkel? Erről szól Nej György írása, amelyet Szénási Sándor interjúja követ Tóth András radikalizmuskutatóval. Az interjúban szóba kerül, hogy a Jobbik nevű politikai alakulat nemcsak a válság gyermeke lehet, hanem a fideszes számításé is, amely segített megerősödni egy tőle jobbra álló, időnként felhasználható erőnek.
A magyar látványpolitika csődjét mutatja be Buják Attila Emberek az Avason című írása, amelynek illusztrációjaként láthatjuk Gyurcsányt, amint beköltözik a miskolci panelba, Orbánt, amikor éppen kolbászt tölt, Dávid Ibolyát, amint készül balatoni átúszásra, és Torgyánt, aki megfeni a kaszát.
Munkatársunk, Krug Emília egy nagyon hideg éjszakán bekéredzkedett a Menhely Alapítvány krízisautójába, és riportjából megtudhatják, hogyan gyűri az utca a hajléktalanokat, és milyen segítségre számíthatnak.
A Nokia-kivonulás című cikk arról szól: maradnak a multik Magyarországon, vagy mennek máshová?
Interjú készült Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjével.
És külön is figyelmükbe ajánlom Koltai Tamás írását, amelynek címe: Drill. Koltai kollégánk az új oktatási rendszerről mond véleményt, amely – szerinte – az önálló gondolkodástól akar megfosztani, és engedelmes alattvalók tömeggyártására koncentrál.
Tamás Pál társadalomkutató nem először vett részt a berlini filmfesztiválon, és nem első alkalommal írt naplót a Berlinaréról a 168 Órának.
Glóbusz rovatunkban Kasza László a berlini elnökváltásról, Aczél Endre a rigai nyelvkérdésről adott helyzetképet.
És végül olvasóink szórakoztatására közreadunk egy réges-régi beszélgetést a száz évvel ezelőtt született Alfonzóra emlékezve.
