Valóban egy modern besúgóhálózat lenne a magyar szuverenitás védelme?
Az Átlátszó szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal meglehetősen szabadosan értelmezi a magyar szuverenitás védelmére vonatkozó törvényeket.
Sötét időket idéz a magyar szuverenitás védelmét elősegítő rendszer. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SZH) ugyanis több kulcsfontosságú állami intézmény vezetője is pozitív választ adott azokra a megkeresésekre, melyekben a hivatal a szervezetekhez információgyűjtésre vonatkozó kérésekkel fordult – derül ki a szervezetek közötti üzenetváltásokból, amelyeket az Átlátszó kiperelt. A felkérést üdvözlő szervezetek között van a központi bank, az adatvédelmi-, valamint a médiahatóság is.
Csakhogy az információgyűjtésre vonatkozó kérések túlterjeszkedni látszanak az SZH törvényi felhatalmazásán, amely csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak. Ugyanakkor az SZH több levélben is arra kérte a megkeresett intézményeket, hogy a saját területükön folyamatosan gyűjtsék „a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és ezeket adják át nekik.
Az SZH és az érintett intézmények közötti levelezést az Átlátszó peres úton szerezte meg, miután a hivatal megtagadta a tárgyban benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítését.
Hatból négy szervezet jelent a szuveneritás kapcsán
Az idén februártól működő SZH elnöke, Lánczi Tamás idén március végén összesen hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött levelet. Lánczi minden egyes üzenetben konkrét kéréseket fogalmazott meg a szervezetek felé, több esetben a kérések között szerepelt, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. július 25., 09:56
Az Európai Bizottság a szuverenitási törvény miatt felfüggeszthet bizonyos Magyarországnak járó támogatásokat.
Itthon
2024. április 26., 17:31
Magyarország konzervatív és patrióta sziget egy szélsőségesen liberális tengerben, a kormány pedig az állandó ostrom, a folyamatos támadások ellenére is kész megvédeni továbbra is hazánk szuverenitását - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a CPAC Hungary konferencián pénteken Budapesten.
Itthon
2024. február 7., 14:51
Az Európai Bizottság szerint a magyar szuverenitásvédelmi hatóságról szóló törvény sérti az uniós demokratikus értékeket, ezért újabb kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen.
A Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara ugyanakkor az ügyvédek és a könyvvizsgálók törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva lényegében visszautasította a kéréseket. A másik négy szervezet, valamint az SZH között zajló, a szuverenitás védelmét sajátosan taglaló diskurzus részletei ide kattintva tekinthető át részletesen.
De mi a fene az a szuverenitás?
Az Átlátszó cikkében felidézte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2023 decemberében elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvénnyel hozta létre a fideszes többségű Országgyűlés „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében”. A szervezet első elnöke Lánczi Tamás politikai elemző, aki korábban a Fidesz parlamenti frakciójánál dolgozott.
A törvényt magyar civil szervezetek elfogadása előtt és után is kritizálták. A Társaság a Szabadságjogokért állásfoglalása szerint a törvény szövege „szándékosan pontatlan és tele van tágan értelmezhető parttalan fogalmakkal”, amikre hivatkozva az új hivatal „bármilyen érzékeny adatot megismerhet és lemásolhat”.
Idén februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított az Orbán-kormánnyal szemben, mivel szerintük a szuverenitásvédelmi törvény európai uniós alapjogokat sért.
Nincs nyoma a szuverenitással kapcsolatos írásos megállapodásoknak
A mostani fejlemények azután láttak napvilágot, hogy idén május 17-én, az ügyvédi kamarának küldött kérések elutasítását követően került nyilvánosságra, hogy az SZH több más állami szervet és köztestületet is adatgyűjtési „együttműködéseket” célzó kérésekkel keresett meg. Az SZH ekkor egy közleményben arról írt, hogy a „megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ” kaptak, és az együttműködéseket megkezdték. Az Átlátszó ezen a napon beadott közérdekűadat-igénylésében az SZH együttműködést célzó levelezéseit, illetve a létrejött (bármilyen) megállapodásokat és szerződéseket kérte a hivataltól.
A hivatal ugyanakkor megtagadta az adatigénylés teljesítését, így az Átlátszó sikeresen kiperelte az SZH-tól a dokumentumokat. Az ítéletet követően kiadott iratok között ráadásul a levelezések, és egyes, az együttműködési kérésekhez nem kapcsolódó szerződések is megtalálhatóak. Az Átlátszó birtokába került iratok ugyanakkor legalább egy ponton hiányosak: miközben a bíróság a május 16-tal bezárólag rendelkezésre álló dokumentumokat rendelte kiadni, az Átlátszónak elküldött iratok között nem található meg a Magyar Könyvvizsgálói Kamara válaszlevele, holott a levél a könyvvizsgálói kamara tájékoztatása szerint „április végén” postázásra került.
Az Átlátszónak így nincsenek ismeretei arról, hogy létrejöttek-e írásos megállapodások az együttműködésekről, és hogy ezeknek mi a tartalmuk.
További érdekesség, hogy Magyarországon elsőként a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen indított „egyedi, átfogó” vizsgálatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
(Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök. Forrás: Rasid Necati Aslim / ANADOLU / Anadolu via AFP)
