Sokba kerülhet és nagyon fájhat a magyaroknak Orbánék szuveneritási törvénye

Az Európai Bizottság (EB) nem zárja ki, hogy a szuverenitási törvény kapcsán is alkalmazni fogja a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítéléséhez kötött feltételrendszert – jelentette ki a Népszava kérdésére Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa az idei jogállamisági jelentésről szóló háttérbeszélgetésen. Ez azt jelenti, hogy a szuverenitásvédelmi törvény miatt akár újabb pénzmegvonás is jöhet.

Az igazságügyi biztos kitért rá, hogy korábban hasonló döntést hoztak az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és több más, az EU alapértékeit sértő magyarországi jogszabály miatt. Az EB jelenleg is nagyjából 2,4 milliárd eurót blokkol a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból.

A jelenlegi költségvetési ciklusban bevezetett feltételrendszer lényege – írja a lap – hogy a tagállamok csak akkor részesülhetnek az EU fejlesztési támogatásaiból, ha felhasználásuk során tiszteletben tartják a közösen elfogadott szabályokat és a közösség Alapjogi Chartájának az előírásait.

A szuverenitási törvénnyel szemben idén februárban elindított kötelezettségszegési eljárásban az EB azonban éppen azt állapította meg, hogy az sérti az EU demokratikus értékeit. A törvény szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető joggal, közöttük

• a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez való joggal,
• a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával,
• az egyesülési szabadsággal,
• az uniós polgárok választójogával,
• a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal.

Az EB igazságügyi biztosa ennek fényében utalt rá, hogy a kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan felfüggeszthetik a felzárkóztatási pénzek egy részét a jogszabály miatt.

Ezt jelenti a szuveneritási törvény

Korábban több cikkben is írtunk a szuveneritási törvényről. Ennek lényege, hogy a pártok és a civil szervezetként működő jelölő szervezetek nem fogadhatnak el külföldi támogatást, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük. A törvény szerint a választásokon egyesületi formában induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, az adománygyűjtő ládáknak tehát vége, tulajdonképpen nem marad szabályosan igénybe vehető belföldi pénzügyi forrás az ellenzék számára. 

Emellett fontos tudni azt is, hogy mindezek ellenőrzésére működik egy Szuverenitásvédelmi Hivatal is, melynek elnökét az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illetheti meg, amit csak kétharmados parlamenti többséggel lehet felfüggeszteni. A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a mandátuma hat évre szól és havi fizetése közel 5 millió forintot ér el. A törvény elég nagy mozgásteret ad a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és elnökének, lényegében bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, tehát akár önkormányzatokat is, de cégeket, egyházakat és magánszemélyeket is.

(Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök. Forrás: Rasid Necati Aslim / ANADOLU / Anadolu via AFP)