Itthon a barátságos szomszéd a jó szomszéd, a lármázókat ki nem álljuk
Magyarországon a lakosság döntő többségé (70%) úgy véli jó a kapcsolata a szomszédjaival – mutat rá a Miutcánk felmérése. Az egymás közelében élők közösségé szerveződését segítő és fejlesztő hazai alkalmazás több mint 600 felhasználójának válaszai alapján készített kutatás szerint itthon a barátságosságot tartják egy szomszéd legfontosabb tulajdonságának az emberek; mivel tíz emberből hét eszerint vélekedett. A másik két legértékesebb jellemvonás közé a megbízhatóságot (65%) és a csendességet (45%) sorolták a válaszadók.
A szomszédok rossz tulajdonságai közül a hangoskodás egyértelműen az első helyre került. Tíz emberből közel hétnek ez borzolja leginkább az idegeit. A kutatásban résztvevők közel fele (48%) nehezményezi, ha a közelében élő barátságtalan, és mintegy negyven százalékuk (42%) azt sem viseli jól, ha megbízhatatlan.
„A válaszadók szabadon megfogalmazott véleményei alapján számos viselkedés képes komoly indulatokat szítani az egymás közelében élők között. A reakciók szerint a jó szomszéd kora reggel és este tartózkodik az üvöltéstől, fűnyírástól, porszívózástól és karaokézástól, de akad, akit a neveletlen kutya készít ki. Ugyanakkor reménykeltő, hogy arra is van igény, hogy az emberek kapcsolatot teremtsenek a környezetükben lakókkal” – mondta Cseh Norbert, a Miutcánk vezetője.
A szomszédok közötti kapcsolatot vizsgálva kiderül, hogy kevesen élnek olyan lakókörnyezetben, ahol általánosnak mondható, ha az utcába vagy a társasházba költöző új lakók mindig bemutatkoznak a régebb óta ott élőknek. A válaszadók alig több mint 4 százaléka számolt be ilyen, már-már családiasnak mondható közösségről. A leginkább az a jellemző, hogy ez alkalmanként történik meg. A válaszadók közel fele (46%) ugyanis azt jelezte: volt már abban része, hogy új szomszédjuk átjött bemutatkozni, de általánosnak ez nem mondható a környékükön. A megkérdezettek harmadának (37%) azonban soha nem volt még része ilyen élményben.
Ennek ellenére kifejezetten várnák az újonnan érkezőktől a bemutatkozást a szomszédok. Összesen 92 százalék, vagyis szinte mindenki igényelné, hogy lakóközösségük új tagja megtegye ezt a gesztust felé. Az ismerkedést elvárók közel fele szerint, ha ez az utcán, összefutva történik meg az is megfelelő, ám csaknem minden tizedik ember ezt nem tartja elegendőnek. Szerintük az lenne az ideális, ha a közelükbe költöző eljönne és mesélne magáról, sőt, elmondaná azt is miért ezt a környéket választotta.
Szembetűnő, hogy új helyre költözés esetén a generációk között igen markáns különbségek rajzolódnak ki a bemutatkozás kérdését illetően. Az üdvözlés mikéntjét firtató kérdésre a 30 évnél fiatalabbak körében tízből hatan jelezték, hogy ezt fontosnak tartják. A 30-50 közöttiek körében ugyanakkor 77 százalék jelezte, hogy mindenképpen kezdeményez egy bemutatkozást a környéken élőkkel. Az eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy az idősebb korosztály számára fontos a közelükben élők megismerése. Az 50 felettiek körében ugyanis tízből csaknem kilencen mindenképpen ügyelnek arra, hogy egy bemutatkozás összejöjjön, s csak egy olyan akad, akit hidegen hagy ez a kérdés.
„Szinte mindenki hallott már rigorózus, nehéz természetű szomszédokról, s egyes beérkező válaszokból kiderül, hogy ez nem is ritka, s ők bizony konkrét elvárásokat fogalmaztak meg a velük egy lakóközösségben élőkkel szemben. Volt olyan, aki ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy a dohányfüstöt tartsák távol tőlük. Egyesek a mellettük élők kedvenceiből nem kérnek, miután jelezték, hogy nem tűrik a háziállatok átugrálását. Akadt, aki a jó szomszéd kapcsán annyit jegyzett meg, hogy bűnöző ne legyen a közelükben élő, és ne is legyenek ilyen barátai. Az viszont a környezettudatos lakóközösségek terjedésére utal, hogy többször is előkerült a szelektív hulladékgyűjtés kérdése. Aki erre nem figyel, azt már több helyen is rossz szomszédnak tartják” – hangsúlyozta Szabó Dávid, a Miutcánk társalapítója.
A közösségi portál által elvégzett felméréshez hasonló kutatás az Egyesült Államokban is készült korábban, az ingatlanügynökök szövetségének (NAR) megbízásából. Az eredmények pedig eltérést mutatnak. A tengerentúli kutatás szerint az ott a lakók a leginkább a megbízhatóságot preferálták a szomszédjaikkal kapcsolatban. A csendesség állt a második helyen, s a Magyarországon leginkább vágyott szomszédi tulajdonság, a barátságosság csak a harmadik lett.
„Az hogy itthon a barátságosság végzett az élen azt jelzi, hogy a magyarok szeretnének kapcsolatot ápolni a szomszédjaikkal. Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy ennek ellenére egy új költözés esetén csaknem 20 százalék semmit sem tesz azért, hogy üdvözölje a közelben élőket. Az emberek háromnegyede viszont bemutatkozik az új lakótársainak, vagyis a kisebb mikro- és lakóközösségek szerveződésének az első lépésekeit itthon azért megteszik az emberek. Ez pedig arra utal, hogy a közösségi médián való kapcsolattartás mellett a személyes ismertséget még mindig fontosnak tartjuk” – mondta Horváth Gáspár, a Miutcánk társalapítója.
A Miutcánk július végén és augusztus elején gyűjtötte a kutatás adatait. A kérdőívet 606 Miutcánk-felhasználó töltötte ki. A válaszadók 55 százaléka nők, míg 45 százaléka férfiak közül került ki. A felmérésben a 0-23 év közöttiek aránya 2,3%, a 23-40 év közöttieké 36,7%, a 40-60 év közöttiek 41%, a 60 év fölöttieké pedig 20% volt.
