Szóljon, ha megsül a BKK-buszokon

A kánikulában ember legyen a talpán, aki felmerészkedik a BKK buszaira. A szauna a járműveken lévő hőmérséklethez képest ugyanis egész kellemes, hűsítő klímának tűnik. Egy hosszabb városi buszos túrán viszont a fogyás és izzadás garantált. A beletörődőbb utasok pihegnek, és visszaszámolják a hátralévő megállók számát, a bátrabbak a beszorult ablakokat próbálják kihúzni, az erősebbek kis résen érezhetik is a kinti szellőt. A legbátrabbak pedig rákérdeznek a sofőrnél, ugyan miért nem kapcsolja már be a légkondicionálót. A válasz olyan egyszerű, hogy bárkinek kapásból eszébe juthatott volna: ilyen kaliberű döntést kizárólag főnöki utasításra hozhat meg. Ha anélkül hűti a buszt, legyen bármilyen meleg, a pluszfogyasztást levonják a béréből.

Szóval nem éri meg, főjünk a levünkben.

A Budapesti Közlekedési Központ Sajtókommunikációs Irodája érdeklődésünkre azt válaszolta: a főváros közlekedésszervezőjeként az utazás színvonalának növelését tűzték ki célul.

Szép.

Sőt, még szebb, hogy ezért szolgáltatóitól a közszolgáltatási szerződés szerint elvárja, hogy a „nyári időszakban a klímaberendezéssel ellátott járműveken működjön a légkondicionálás”. Mert ha nem teszi, kötbért szabnak ki a szolgáltatást nyújtó cégre.

Felvetésünkre, hogy a nyári időszak naptári hónap szerint mit jelent, nem kaptunk választ. Annyi biztos, az évszak hivatalosan júniusban kezdődik, tehát ha áprilisban vagy netalán májusban sülünk meg a buszon, azt kötbér nélkül is megtehetjük. És persze ahhoz sem kell túl nagy fantázia, hogy elképzeljük, milyen lehet egy klímaberendezéssel nem ellátott buszon ugyanebben a kánikulai időszakban az „utazási színvonal”. Mármint ami a hőmérsékletet illeti.

Megtudjuk viszont azt is, hogy a klímaberendezések működőképességét a szolgáltatók amúgy ellenőrzik, azaz napközben a gépkocsivezetők, éjjel a garázsokban dolgozó műszaki személyzet. A meghibásodott légkondikat pedig az „erre szakosodott szerződéses partnerükkel” javíttatják. A BKV saját napi ellenőrzése szerint a klímák 88-92 százaléka üzemképes.

Tehát elvileg akár hűvös is lehetne a buszokon.

De itt a vallomás: „Annak azonban, hogy a berendezések nem, vagy nem megfelelő hatásfokkal üzemelnek, többféle oka lehet. Leggyakrabban a ventilátor, vagy a kompresszor válik működésképtelenné, de előfordul, hogy a hűtőgáz szökik el a rendszerből. Egy-egy komolyabb meghibásodás elhárítása ugyanakkor nem egyszerű feladat, a javítások átfutási ideje hosszú, még a szerződött szakcég munkatársai számára is általában több órát, nem ritkán napokat vesz igénybe. Sajnos az idei tavasszal a BKV számos járművén tapasztaltunk nem működő klímaberendezést, emiatt kértük a társaság menedzsmentjét, hogy tegyenek hathatós intézkedéseket a berendezések működőképességének javítása érdekében” – áll a BKK Sajtókommunikációs Irodájának közlésében.

Kiderül még az is: a korszerűbb járművek klímája a külső hőmérséklet alapján automatikusan ki- és bekapcsol. Ezek beállítása egységes, tehát nem a járművezető dönti el, hány foknál kapcsol be.

Az idősebb autóbuszoknál viszont tényleg „a BKK fődiszpécserének utasítása szerint történik a légkondicionálók működtetése”. Ez alapján nincs mese, a sofőrnek be kell kapcsolnia a klímát. „De amennyiben a járművezető úgy tapasztalja, hogy ettől függetlenül is indokolt a klíma működtetése, akkor azt természetesen saját belátása szerint is bekapcsolhatja. Semmilyen hátrány nem éri, ha a klímát működteti a fődiszpécser kérése nélkül is.”

Már épp megnyugodnánk, mikor jön a slusszpoén: „a járművezetők abban érdekeltek, hogy takarékosan használják az üzemanyagot. Ez vonatkozik a vezetési technikára is, de a klíma működtetésére is. Megtakarítás esetén például a BKV-nál a járművezető üzemanyag visszatérítésben részesül, ugyanakkor elismerik a többlet üzemanyag felhasználást”, ezért május 1-je után a klímával szerelt járműveken öt százalékkal több benzint lehet felhasználni.