Benyújtották azt a színházi törvényt, amely Káslernek adná az állami finanszírozású intézményeket

2020. március 23., 18:12

Szerző:

Semjén Zsolt jegyzi azt a törvényjavaslatot, amely azoknál az önkormányzati fenntartású színházaknál, amelyek éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a központi költségvetés biztosítja,

a teátrum vezetője feletti alapvető munkáltatói jogokat a miniszter kezébe adná.

Mint a törvényjavaslatban olvasható, a hazai előadó-művészeti szcéna legjelentősebb alapértéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, amelynek bázisa – az állami intézmények mellett – az ország teljes lefedettségét biztosító vidéki, helyi önkormányzati előadó-művészeti hálózat. Ennek megőrzése nemzeti érdek, amelynek garanciája a hosszú távú működést és fenntartható, minőségi szakmai alkotómunkát biztosító finanszírozás modell.

Vagyis nem csak a vezető, de gazdasági irányító és egyéb fontos vezetőket is a miniszter nevezhetne csak ki. És ez még nem minden: a munkáltatói jogok körébe tartozik még az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása is. Eszerint a törvény értelmében több színházat egész egyszerűen kivenne Karácsony Gergely főpolgármester kezéből. Az Index megjegyzi, ilyen színház pillanatnyilag nem létezik, amely a törvényben van, mégis is úgy tűnik, a

kormány a József Attila Színházat, az Újszínházat és a Thália színházat szeretné einstandolni.

 

Tegnap 14:19

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Tegnap 14:16

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.