Szijjártó szavaiból is kisejlik, hogy a trieszti kikötőnek és a Budapest-Belgrád vasútnak együtt semmi értelme

2019. július 26., 11:35

Szerző:

„A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amik a magyarországi vállalatok számára fontosak. A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott kisebb hajókra pakolják az árut, ami így jut el többek között Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik. Vagyis a hazai vállalkozások számára minden lehetőség adva lesz Triesztben”

– mondta az Origónak adott pénteki interjújában Szijjártó Péter. Az állítása második fele azonban egyúttal vonatkozik a Budapest-Belgrád vasútvonalra is, ugyanis azon az útvonalon érkezik Európába a Pireuszban lerakott áruk nagy része.

Ebből egyenesen következik, hogy a magyar kormány által Triesztben vásárolt 300 méteres kikötői partszakaszon kialakítható kikötő – amin szinte semmi nem áll és erős fejlesztésre szorul –, illetve a Budapest-Belgrád vasút egymást gyengítő párhuzamos beruházások.

A vasútvonal fejlesztését 750 milliárd forintból, jelentős kínai hitellel tervezi megépíteni a magyar kormány, melynek megtérülési ideje szakértők számítása szerint túlnyúlik ezen az évszázadon, már ha akkor egyáltalán kihasznált lesz még az a fajta vasút, amit most építenek. A vonal nagy részét Mészáros Lőrinc vállalkozásai építik.

Országszerte tikkasztó nyári napot hoz július első napja az időjárás-előrejelzések szerint. A gyenge enyhülést hozó hidegfront még messze, a hőség viszont itt van velünk.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. az össznépi mémmé vált „Gondolom, nem gyalog” szállóige kereskedelmi használatát kívánja kizárólagos védjeggyel szabályozni.

Az E.ON által közzétett karbantartási terv szerint június 30. és július 6. között összesen 176 településen várható áramszünet, ráadásul hat helyen gázszolgáltatási kieséssel is számolni kell – a Balaton környékét különösen érinti a változás.