Szijjártó: „Sokaknak élénk a fantáziája”
Szijjártó Péter azt mondta, nincs semmilyen kapcsolat Safarov kiadatási ügye és Azerbajdzsán esetleges magyar államkötvény-vásárlása között. „Sokaknak élénk a fantáziája, de a helyzet az, hogy egy száraz nemzetközi jogi eset és két ország gazdasági együttműködése semmilyen módon nincs hatással egymásra” – fogalmazott az államtitkár. Egy fideszes honatya a Facebookon arról írt, hogy Azerbajdzsán átverte a magyar kormányt, az MSZP pedig az ügy súlya miatt menesztené Martonyit.
A Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, Magyarország elfogadhatatlannak tartja az azeri kiadatási ügyben zajlott eljárást – nyilatkozta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország az ügy minden részletében az Európa Tanács (ET) nemzetközi kiadatási ügyeket rendező 1983-as egyezménye szerint járt el.
Az örmény katonatársa meggyilkolása miatt elítélt azeri férfi jogi képviselője kezdeményezte az igazságügyi miniszternél, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban tölthesse le büntetését; ezek után az igazságügyi tárca vezetője – az egyezmény előírásainak megfelelően – megkereste az azeri hatóságokat, akik jelezték, hogy a budapesti ítélet alapját képező bűncselekmény az ő államuk büntető törvénykönyve szerint is bűncselekmény, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, majd közölték azt is, folytatni kívánják az ítélet végrehajtását – fejtette ki az államtitkár.
Azzal kapcsolatban, hogy az azeri fél végül nem az általa küldött hivatalos dokumentum szerint járt el, a magyar Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének: Magyarország elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást – közölte Szijjártó Péter.
Megismételte: a kiadatási eljárás teljes egészében az ET-egyezménynek megfelelően történt, amely világos jogszabály arra vonatkozóan, hogyan és milyen feltételekkel kell végbemennie egy adott országban letartóztatott idegen állampolgár büntetés-végrehajtási célból való átadásának az anyaország számára. „Mi ezt egy nemzetközi jogi kérdésnek tekintettük és tekintjük” – rögzítette a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, megjegyezve, hogy évente átlagosan 8-12 ilyen kiadatás van Magyarországon, „tehát ez egy bevett nemzetközi jogi eljárás, amelyben semmi különös nincsen, most is minden ennek megfelelően történt”.
Arra a felvetésre, hogy több médium is arról cikkezett, párhuzam lehet a kiadatási ügy és Azerbajdzsán esetleges magyar államkötvény-vásárlása között, Szijjártó Péter azt válaszolta: „sokaknak élénk a fantáziája, de a helyzet az, hogy egy száraz nemzetközi jogi eset és két ország gazdasági együttműködése semmilyen módon nincs hatással egymásra”. Örményországgal kapcsolatban azt mondta: „mi tiszteljük és nagyra becsüljük Örményországot és az örmény népet, és természetesen biztosítjuk az örmény hatóságokat is arról, hogy Magyarország ezt az egész ügyet a nemzetközi jog keretein belül kezelte és kezeli egy Európa tanácsi egyezmény alapján”.
Egy fideszes képviselő szerint átverték a kormányt
„Világos, hogy az azeriek átvágtak minket” – írta az ügyről egy facebookos
kommentbenKupper András fideszes országgyűlési képviselő.Kupper a Magyar-örmény Baráti Tagozat nevű szervezet elnöke, és részt vett Kövér László 2011-es örményországi látogatásán is, írja az Origo. A politikus a Mandiner szerint örmény felmenőkkel rendelkezik.
MSZP: A magyar diplomácia ellehetetlenült, Martonyinak le kell mondania
Az MSZP magyarázatot vár a kormánytól az elmúlt 24-48 órában történtekre a baltás gyilkosként elhíresült azeri férfi kiadatásának ügyében, amivel kapcsolatban a magyar diplomácia olyan szinten ellehetetlenült, hogy Martonyi János külügyminiszternek távoznia kell a kormányból - mondta Molnár Zsolt (MSZP) országgyűlési képviselő vasárnapi sajtótájékoztatóján Siófokon.
Molnár Zsolt, mint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke elmondta: indítványozta, hogy a bizottság soron következő ülésén hallgassák meg a külügyminisztert, a miniszterelnök-helyettest, valamint az Információs Hivatal főigazgatóját az azeri gyilkos kiadatásának ügyében.
Úgy vélte, tisztázandó egyebek közt, hogy az azeri gyilkos kiadatása milyen okból és hogyan történhetett meg. Tudott-e a magyar diplomácia, illetve a magyar Információs Hivatal arról, és megfelelően tájékoztatta-e a kormányt, hogy milyen következményei lehetnek egy ilyen lépésnek. Mérlegelték-e azt a tényt, hogy a férfit Azerbajdzsánban nemzeti hősként kezelik, figyelembe vették-e, hogy a döntésnek láthatóan vannak biztonsági kockázatai az Örményországban élő magyarok számára.
A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy itt nem egy nemzeti érzület motiválta „csetepatéról” van szó, hanem egy köztörvényes, nagyon brutális gyilkosságról, amelyben egy védtelen alvó embert gyilkoltak meg különös kegyetlenséggel. Fontos momentum az is, hogy a világ olyan régióját érintik a történtek, ahol jelentős a feszültség, ezért egy szikra is tüzet okozhat, márpedig a kiadatás óta történtek arra utalnak, hogy az ügy szimbolikus jelentőségű.
Safarovot pénteken adta ki Magyarország Azerbajdzsánnak. A férfit 2004-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Budapesten örmény katonatársa meggyilkolásáért. Kiadatását követően hazájában elnöki kegyelemben részesült.