Szijjártó az al-Dzsazírának: Reméljük az EU nem követi el ugyanazt a hibát a menekültekkel, mint 2015-ben

Hosszú interjút adott a külgazdasági és külügyminiszter a pánarab hírtévének, amelyben kijelentette: nincs szó arról, hogy Magyarország ki akarna lépni az EU-ból – szemlézte a hvg.hu. 

A beszélgetést James Bays azzal a kérdéssel nyitotta, miért van az, hogy ahányszor csak meginterjúvolja Szijjártó Pétert, mindig akad olyan téma, amelyben Magyarország és az Európai Unió között súlyos vita van. Most éppen a pedofíliát a homoszexualitással összemosó gyerekvédelmi törvény miatt. A magyar miniszter szerint az EU az utóbbi években számos jelentős kihívással került szembe, így a migrációs nyomással, gazdasági nehézségekkel, a koronavírus-járvánnyal és az európai jövőképről szóló vitákkal, így aztán szerinte természetes, hogy viták zajlanak a közösségen belül. Ezek a viták elmondása szerint néha hevesebbek a kelleténél, aminek személyes vagy strukturális okai vannak.

Szijjártó úgy látja, Magyarországnak elsősorban szimbolikus, ideológiai vitái vannak az európai intézményekkel. „Tizenegy éve vagyunk kormányon, mindenki ismer minket. Mindenki tudja, hogy konzervatív, kereszténydemokrata, hazafias kormány vagyunk, amely határozottan szembemegy a nemzetközi liberális fősodorral. Ez az oka annak, hogy a figyelem középpontjába kerülünk és ezért helyezik egyesek olyan éles megvilágírásba a vitáinkat Brüsszellel” – magyarázta Szijjártó. Bays ezután arról kérdezte a minisztert, mi szükség van arra, hogy betiltsák a „homoszexualitás és a nemváltás ábrázolását” a 18 év alattiak számára. Szijjártó az erre adott válaszában felmondta a kormányzati szereplőktől számtalanszor hallott mondatokat, amelyek szerint a gyerekek szexuális nevelése kizárólag a szülők joga.

A riporter erre idézte Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének véleményét a törvényről – „szégyenletes” –, valamint Mark Rutte holland miniszterelnök szavait, aki szerint Magyarországnak nincs helye az Európai Unióban. Erre reagálva Szijjártó kijelentette: Rutte „nagyon súlyos hungarofóbiában szenved”, amire korábbi kijelentései alapján is következtetni lehet. „Nem Mark Rutte dolga megmondani, hogy ki tagja az Európai Uniónak és ki nem. Először a saját problémáival kellene foglalkoznia, Hollandiában, például azzal, hogy hónapok óta nem sikerül kormányt alakítania” – mondta a miniszter. Von der Leyenről szólva pedig azt mondta: „szégyenletes, hogy így beszél a magyar törvényhozásról. Az Európai Bíróság vizsgálja a gyermekvédelmi törvényt, mert a Bizottság eljárást indított ellenünk az ügyben. Így bejelenteni egy olyan eljárás eredményét, amely még el sem kezdődött, visszavisz minket a kommunista diktatúrába” – jelentette ki.

Az EU járvány utáni újraindítási alapjából járó pénzekről is szó esett az interjúban. A magyar – és másik hét – helyreállítási tervet egyelőre nem hagyták jóvá, amiről szólva Szijjártó azt mondta: az unió ebben a kérdésben bünteti Magyarországot, az ügy pedig politikai színezetű, és a gyermekvédelmi törvény miatt nem született még meg a döntés.

Ezt követően a Pegasus-botrány került szóba, konkrétan Németh Dániel fotós-újságírónak a megfigyelése, aki korábban többek között Mészáros Lőrincet és magát Szijjártót is lefotózta Szíjj László luxusjachtján, és akinek két mobiltelefonján is megtalálták az izraeli NSO által fejlesztett kémszoftver nyomait. Miért kémkedtek a hatóságok az újságíró után és ki után kémkednek még? – tette fel a kérdést Bays. Szijjártó a válaszában nem ismerte el, de nem is cáfolta, hogy Magyarország használná a szoftvert. Mint mondta, nincs olyan ország, amelynek hatóságai ne végeznének titkos megfigyeléseket a nemzetbiztonság megőrzése érdekében. Úgy fogalmazott, természetesen sosem fog arról beszélni, hogy a magyar titkosszolgálatok milyen technológiákat vetnek be e célból. Szerinte egyébként is az a lényeges kérdés, hogy ezeket a technológiákat jogszerűen használják-e vagy sem. Állítása szerint az elmúlt tizenegy évben a magyar kormány mindig a szabályoknak, törvényeknek megfelelően alkalmazták ezeket. „Azt is mondhatom, hogy sosem hallgatunk le vagy poloskázunk be valakit csak a munkája miatt. Az, hogy valaki újságíró, nem ok erre.”

Arról is kérdezték Szijjártót, hogy Magyarország miért csak 550 afgán állampolgárt fogadott be a tálib hatalomátvétel elől menekülők közül. Erről szólva azt mondta, morális kötelességünk volt segíteni azoknak, akik korábban együttműködtek az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar csapatokkal, több embert viszont nem fogadunk be. Jelezte azt is: reméli, hogy az EU nem követi el azt a hibát, amit 2015-ben, és fogadja tárt karokkal a menedékkérőket, akik papírok nélkül érkeznek, és többségük – ahogy hat évvel ezelőtt szíriainak – most afgánnak vallja magát.

A kormánynak a külföldi egyetemekhez való hozzáállása is téma volt az interjú során: az újságíró azt vetette fel, hogy míg a Soros György alapította CEU kénytelen volt nagyrészt Bécsbe költözni, addig a kínai Fudan Egyetemet a kormányzat maga invitálta meg Budapestre. Szijjártó tagadta, hogy elüldözték volna a CEU-t. „Tudja, elfogadtunk egy törvényt... a parlament elfogadott egy törvényt” – kezdte a magyarázatát, majd ismertette a felsőoktatási törvénynek sokak szerint kifejezetten erre az egyetemre szabott módosítását, amely miatt az intézmény Bécsbe települt át. A Fudant nagyon jó egyetemnek nevezte, amelynek erős kapcsolatai vannak amerikai felsőoktatás intézményekkel, és azt mondta: nem érti, mi az összefüggés a CEU költözése és a Fudan lehetséges Magyarországra érkezése között.

A Kínával való barátságos kapcsolatra is rákérdezett Bays, miközben emlékeztetett, hogy Magyarország blokkolta a Hongkong ügyében megfogalmazott uniós nyilatkozatot. Szijjártó úgy válaszolt: sokat dolgoznak azon, hogy jó együttműködés legyen Magyarország és Kína között, ami nagyon előnyös számunkra gazdasági szempontból. Hozzátette azt is, hogy a nyugat-európai országok sokkal nagyobb üzleteket kötnek Kínával. A nyilatkozattal kapcsolatban pedig elismételte, amit korábban mondott.

A Magyar Nemzetben megjelent „Ideje beszélnünk a huxitról” című véleménycikkről is kérdezett a riporter, azt szerette volna tudni, van-e szó Magyarországon az esetleges kilépésről. Szijjártó erre egyértelmű nemmel válaszolt. „Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unió erős legyen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az EU „eredeti értékeiben” osztozik az ország, de azokban, amelyeket a liberális mainstream most erőltet, nem. „Például sosem fogjuk támogatni az úgynevezett Európai Egyesült Államok koncepcióját, mert azt akarjuk, hogy az erős EU alapjai az erős tagállamok legyenek.”

Az amerikai republikánusokkal és a Donald Trump volt amerikai elnökkel való kapcsolatról is szó esett a beszélgetésben. Szijjártó szerint Orbán Viktor és Trump viszonya baráti, és hasonlóan gondolkodnak az olyan témákról mint a migráció, a keresztény közösségek védelme, a családi értékek. Az, mint mondta, nem okoz problémát a magyar-amerikai kapcsolatokban, hogy az elnök most a demokrata Joe Biden: a magyar kormány azzal dolgozik együtt, akit az amerikaiak megválasztottak.

Legvégül azt kérdezték Szijjártótól: fair lesz-e a jövőre esedékes választás és elfogadják-e a vereséget, ha az ellenzék nyert. A miniszter erre úgy válaszolt: Magyarországon 1990 óta szabadok és fairek a választások, és jövőre sem lesz ez másként.

(Kiemelt képünk: Kiemelt kép: Szijjártó Péter Facebook-oldala)