Szigetlakó: értelmiségi szakadt jelmezben

A Sziget Fesztiválnak idén 382 ezer látogatója volt, valamivel kevesebb, mint tavaly. Mi a csökkenés oka?

Természetesen a válság. Az egész szórakoztatóiparban bevételcsökkenés van, méghozzá sokkal jelentősebb, mint amennyi nálunk is megjelent. Az elővételek alapján mi is sokkal nagyobb visszaeséstől tartottunk, mint ami aztán bekövetkezett. Sikerült elég erős programot összehoznunk annak érdekében, hogy az emberek mindenképpen jönni akarjanak. A látogatottság visszaesése nálunk összesen két százalékos, elhanyagolható ahhoz képest, hogy ebben az ágazatban a 15-20%-os zuhanás az általános.

A sajtóban megjelent adatok szerint az árbevétel 2,7 milliárd forint volt. De mennyi ebből a tiszta nyereség?

A kiadás volt nagyjából 2,7 milliárd a bevétel 2,8 körül jár. Végleges adataink azonban még a bevételekről sincsenek, hiszen egy-két külföldi jegyértékesítőtől még nem érkezett be minden adat és a kiadási oldalon a takarítás, helyreállítás számláját csak szűk két hét múlva látjuk. Valahol 50 és 100 millió forint között lesz a nyereség.

A látogatók egyik fele magyar volt, a másik fele külföldi. Vajon ugyanazt szeretjük-e mi magyarok, mint az elsősorban Nyugat-Európából érkező határon túli vendégek?

A pop és a rockzenében a külföldiek és a magyarok zenei ízlése jelentősen eltér egymástól. Egyéb műfajokban, például jazzben, a világzenében és a többi programban nincs ilyen különbség. A rockban viszont van néhány éves elmaradásunk Európához képest. Két ellentétes elvárás között kell tehát lavíroznunk. Vannak, akiket inkább a magunk kedvéért hívunk, másokat elsősorban azoknak a külföldieknek a kedvéért, akik a magyaroknál szorosabban követik a divatot.

A Sziget minden más rockfesztiváltól elütő különlegessége, hogy itt nem csak zene van, hanem sok minden más is. Van utcaszínház és költészeti fesztivál. Van hungarikum-falu hazai iparművészekkel, uniós trió bemutatkozás és magyar nyelv tanítás, lelki segély, civilek, rabbi és hosszan lehetne sorolni. Mindehhez mit szól a külföldi fesztiváljáró közönség?

Szereti. A külföldiek mindig a Sziget sokszínűségét, egyedülálló hangulatát emelik ki, amikor arról van szó, hogy miért jönnek el ide. Mindenki elismeri, hogy mi kiemelkedőek vagyunk a szolgáltatásban, a vendéglátásban, még a higiéniás ellátásban is. Mert a sztárprogramban persze nem tudunk az élre törni. Ebben mi nem tudunk versenyezni, hiszen vannak a miénknél sokkal nagyobb költségvetésű fesztiválok. Akinek pedig több a pénze, több sztárt tud megfizetni. Ez magától értetődő. Mi olyasmiben tudunk jobbak lenni, mint a versenytársaink, ami nem kerül sok pénzbe. Például, hogy jobban figyelünk a részletekre és a program sokszínűségére. Ez be is jön, ezt szeretik a hazai és a külföldi látogatók is. Számunkra ez a jó irány.

Vannak újságírók, akik szerint az elmúlt években vélhetően anyagi okokból változott a sziget törzsközönsége. A korábbi rockrajongó tinik átadták a helyüket a jobban szituált középkorúaknak.

Tény, hogy a törzsközönségünkben vannak olyanok, akik végigkísérték a Sziget 18 éves történetét – ők persze nem lettek fiatalabbak azóta. De ami a társadalmi összetételt illeti, itt van egy illúzió. A Sziget elsősorban mindig is a középosztálybeli, sőt a felső-középosztálybeli fiatalok szórakozóhelye volt, csak ezt a külsőségek alapján ítélő média hosszú ideig nem vette észre. A közönség persze nem öltönyben, kiskosztümben jött a Szigetre – mindenki igyekezett a környezethez, az életérzéshez öltözni, ezt a kívülállók szakadtságnak láttak. Valójában azonban már az első kutatások is bebizonyították, hogy a Szigetre elsősorban az értelmiségi, középosztálybeli családok gyerekei jöttek.

Itthonról. És a külföldiek?

Ez egyértelműen igaz a külföldiekre is. Hozzánk azok a fiatalok jönnek, akik nem csak a rock iránt érdeklődnek. Több napig vannak itt, mint a Sziget tart, többfelé jutnak el, jobb helyeken laknak, jobb az anyagi hátterük, mint az átlag turistának. És ez azért is fontos, mert időnként még mindig fel-felhangzik ellenünk a vád, hogy milyen lepukkant közönséget szabadítunk rá a városra, már-már huligán-hordának nézik őket. A valóság viszont az, hogy a sziget közönsége az átlagos turistáknál nyitottabb, érdeklődőbb és ez a költésükben is megmutatkozik.

Tehát jelentős hasznot hoznak.

Tény, az országnak sokmilliárdos bevétele van a Sziget közönségéből.

A legdrágább koncert volt-e a legnépszerűbb koncert ?

Az egyik legnépszerűbb. A legtöbbet a Muse együttesre költöttünk, az ő remekül sikerült fellépésüké volt a második leglátogatottabb napunk. A Muse ma az egyik legdivatosabb, a nemzetközi mezőnyben is egyik legmenőbb zenekar, csak éppen ezt a hazai közönség döntő része ezt még nem tudja. A külföldiek között tehát ez volt a legnépszerűbb, de itt is bejött az elmaradottságunk, a hazai közönség egy része értetlenül fogadta, hogy miért is ők kerültek a záró napra.

A magyarok között nyilván az Iron Maiden nyert.

Ez így van, az ő fellépésükön volt a látogatói rekordunk.

A Szigeten idén volt egy exminiszterelnök, megjelent vagy három hivatalban lévő államtitkár, volt kampányfőnöki látogatás is. Jó az a Szigetnek, hogy a politika szeret ott megmutatkozni?

Nem mindegy hogy hogyan jönnek ki hozzánk. Azt örömmel fogadjuk, ha látogatóként szórakozni jönnek, vagy valamelyik program résztvevői, meghívottai. De az nem jó, ha a Szigetből próbálnak politikai tőkét kovácsolni. Szerencsére az utóbbi években alábbhagyott ez a szándék, véget ért az az idő, amikor naponta három négy politikus akart a Szigeten sajtótájékoztatót tartani.

Mindenesetre voltak akik korábban a Fidesztől, személyesen Tarlós István, fideszes főpolgármester-jelölttől féltették a Szigetet, de mára ő is sokszor elismételte, hogy milyen fontosnak tartja ezt a rendezvényt.

Az persze nekünk jó, ha minél többen deklarálják, hogy nem akarják bántani a Szigetet, bármilyen politikai változás jön. Tarlós úrral valóban teljesen normalizálódott a viszonyunk, azt gondolom, hogy tényleg lezártuk a kemény viták időszakát.

Volt egy világújdonságuk: a percalapú fizetési lehetőség mobiltelefonnal. Bevált? Kellett valakinek?

Most ez még csak kísérlet volt és szűk volt a hozzáférés is, hiszen csak az egyik mobilszolgáltató rendszeréből lehetett fizetni. Mégis bevált, hiszen jól működött és szerették akik kipróbálták. Jövőre biztosan használjuk majd és reméljük, hogy akkor már a többi mobilszolgáltató is csatlakozik a kezdeményezéshez.

Mit szólt, amikor értesült a legutolsó program zárásakor történt botrányról? Palotai Zsolt DJ-vel egy biztonsági ember egy órával a szerződésben rögzített időpont előtt abbahagyatta a műsorát, a közönség előtt minősíthetetlen hangon ordított vele, még le is zsidózta.

Elkeserít minden olyan eset, amikor valami nem úgy megy, ahogy mennie kellene. Sajtóközleményben bocsánatot is kértünk Palotaitól. Jogosan. Ugyanakkor persze látni kell, hogy 8500 ember dolgozik a Szigeten, és egy alvállalkozó munkatársa viselkedett minősíthetetlenül. Mindnyájukat sajnos nem tudjuk egyenként ellenőrizni. De az illető a jövőben már nem fog a szigeten dolgozni.

És végül: a plusz egy kérdés, amely nem a Szigetről szól. Érdemes-e fenntartani egy veszteséges vendéglőt, még akkor is, ha az az ország egyetlen Michlein csillagos étterme?

Hosszútávon nyilván nem tart fenn az ember egy veszteséges vállalkozást. Ám amikor mi megnyitottuk Costes éttermet, akkor az volt a célunk, hogy csináljunk egy igazán jó minőségű, nemzetközi szinten is versenyképes vendéglőt. Erről pedig pontosan tudtuk, hogy jó darabig finanszíroznunk kell ahhoz, hogy előbb utóbb legalább önfenntartó legyen, ha nem is nyereséges. Ebben segített, hogy megkaptuk az első Michlein csillagot az országban. Ez felgyorsította a megtérülés folyamatát is, hiszen amióta a hír megjelent, minden este telt ház van az étteremben. Lassan tehát eljön az idő, hogy a vállalkozás termőre forduljon. Szóval arra, amikor az ember viszonylag hosszú ideig csak fizet és nincs belőle anyagi haszna, nem lehet azt mondani, hogy megéri. Az persze egy másik kérdés, hogy mi az, amiért valakinek – mint az adott esetben nekem- mégis megéri, hogy vállalja a veszteségeket. Az én esetemben nyilván nem lehet azt mondani, hogy egyszer csak elhatároztam volna: na a jövőben a vendéglátásból szeretnék megélni. Nekem az volt az ambícióm, hogy nyissunk egy olyan helyet, amire hosszú távon büszkék lehetünk. Ilyenkor meg elsősorban nem azt figyeli az ember, hogy mikor térül meg, hanem azt, hogy mi kellene még ahhoz, hogy most már azután igazán nagyon jó legyen.

A gasztronómiai szakemberek azt mondják, hogy egy Michein csillagos étterem húzza magával felfelé az egész vendéglátást. Aki Costesben ma kukta, másképpen lesz egyszer séf.

Ez nyilván így van, az ilyesminek van egy tovagyűrűző hatása is, de azért most már elmondhatjuk azt is, hogy a bevételekben is van változás. Az elmúlt hetekben nem volt időm az étteremmel foglalkozni, de a kollégáim azt mondják, hogy a júliusi üzletmenet már másképpen alakult, talán egy kis plusz is volt. Az más kérdés, hogy meddig marad így. Mert a Michlein csillag olyasmi, amit nehéz megszerezni, de aztán nagyon könnyű elveszíteni.