Lényegében arra kérték a rendőrök Szél Bernadettet, hogy nyomozza ki helyettük a röszkei menekültéheztetések ügyét
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő júliusban tett feljelentést hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, és testi sértés megalapozott gyanúja miatt a szerb határon található tranzitzónában éheztetett külföldiek ügyében a Csongrád és a Bács-Kiskun Megyei rendőr-főkapitányságon.
A 444 arról ír, hogy Szél Bernadett a feljelentésében arról írt, hogy 2018 augusztusa óta 14 esetben összesen 23 embernek nem adtak enni a magyar hatóságok. Az éheztetések ügyében a Magyar Helsinki Bizottság minden alkalommal az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, ahol minden alkalommal kimondják, hogy a magyar hatóságoknak kötelessége enni adni a tranzitzónában lévő külföldieknek. Szél Bernadett szerint már csak az EJEB döntéseiből is egyértelműen kiderül, hogy a magyar hatóságoknak kötelező gondoskodni a tranzitzónában lévő külföldiek élelmezéséről, ezért kötelességszegést és így hivatali visszaélést követnek el, akik az éheztetésről döntenek.
Szél BernadettA feljelentésére a Nemzeti Nyomozó Irodától érkezett válasz, abból pedig az derül ki, hogy feljelentés-kiegészítést rendeltek el. A válaszban a rendőrség azt írja, hogy a fejlentő Szél Bernadettnek nyolc napja van rá, hogy
- elküldje a nemzetközi jelentéseket, amelyek a tranzitzónás élelmezést sérelmezik;
- ezek hiányában elküldje az éheztetés körülményeit részletező egyéb dokumentumokat;
- elküldje a feljelentésében megjelölt 23 külföldi személyes adatait;
- az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ügyben hozott döntéseit, amikben kötelezi a magyar hatóságokat, hogy adjanak enni a tranzitzónában lévő embereknek;
- és a feljelentését alátámasztó egyéb dokumentumokat.
Vagyis lényegében az országgyűlési képviselőnek kellene nyolc nap alatt elvégeznie egy komplett nyomozást és beszereznie ezeket az iratokat, információkat. Az EJEB nyilvános döntései például csak kezdőbetűt tartalmaznak, a menedékkérőktől - akiknek egy része ma már lehet, hogy nincs is a tranzitzónában - egyenként kellene beleegyezést kérni, hogy a személyes adataikat használhassák.
Éppen egy héttel ezelőtt indult uniós kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben a tranzitzónában lévő külföldiek rendszeres éheztetése miatt.
Hogy mi lehet a célja az éheztetéssel a hatóságoknak? Ha a külföldiek az eljárás közben bármikor elhagyják a tranzitzónát Szerbia felé (például mert ott nem kapnak enni), akkor automatikusan visszadobják a kérelmüket, és akkor ez nem csak Magyarországra lehet érvényes, hanem erre hivatkozva más uniós országban is elutasíthatják a kérelmüket.
