Szegregált sírok

Nincs szomorúbb annál, ha valaki úgy hal meg, hogy senki sincs, aki eltemesse. Vagy a hozzátartozója a koporsót sem tudja kifizetni. A nincsteleneket eddig a helyi önkormányzat temette el – az elhunyt hagyatékának terhére. Ha hagyaték sem volt, a hivatal kegyeleti okokból vállalta a köztemetés teljes költségét. Civilizált társadalomban ugyanis mindenkit megillett az emberhez méltó végső búcsú.

Ám, ha a parlament ősszel elfogadja Pintér Sándor belügyminiszter temetkezésről szóló törvénymódosítását, a kegyelet is pénztárcafüggő lesz nálunk. Ingyenes, szociális temetést csak akkor biztosít az állam, ha az elhunyt hozzátartozója aktívan részt vesz a temetésben: mondjuk, megássa családtagja sírját. Ezért is képmutató az a kormányzati kommunikáció, amely a szociális temetést állami kegyként, a rászorulóknak nyújtott nagyszívű segítségként próbálja feltüntetni. Valójában a korábbi jogok durva korlátozásáról van szó.

A Fidesz nem is titkolja, hogy a szociális temetkezés nevelő célzatú: „Az a gondolat vezérelt minket, hogy ne mindent az államtól várjanak el az emberek. Igenis működjenek közre családtagjaik végtisztességének megadásában.” – mondta Farkasné Gasparics Emese, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára június 4-én, az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságában.

Az emberi jogi bizottság is megvitatta a koncepciót, melyet az ellenzéki képviselők felháborítónak és kegyeletsértőnek minősítettek. A fideszes Rónaszékiné Keresztes Mónika viszont kijelentette: „A szociális temetés csupán arról szól, hogy az ember természetes módon kíséri utolsó útjára a halottat. Semmiféle más kötelezettsége nincs.”

Lehet, hogy politikus asszony el sem olvasta a törvénytervezet szövegét? Mert abban világosan le van írva: „Az eltemettető a szociális temetés igénylése során nyilatkozatban vállalja, hogy maga látja el a következő szolgáltatásokat: az elhunyt temetésre való előkészítése, mosdatása, felöltöztetése. Sír vagy urnasír kiásása és visszahantolása, koporsó gépjármű nélküli szállítása a temetőn belül, és sírba helyezés.” Egy másik passzus azt is kimondja: szociális temetés esetén a boncolást követően a holttest rekonstruálását, kozmetikázását és maszkolását nem végzik el.

Vajon a kormánypárti honatyák belegondoltak, mit is jelent ez? Például azt, hogy a balesetben meghalt családtag roncsolt testét is a hozzátartozónak kéne „összeraknia.” Ez nem csak horrorisztikus, de nyilvánvaló képtelenség is. A „rekonstruálást” a boncmesterek szokták elvégezni. De a proszektúráról behűtve szállított tetem mosdatása is hátborzongató.

– Sajnos gyakori, hogy például az elhunyt idős, egyedülálló rokont több nap után találják meg, mikor a holttest már bomlásnak indult – jegyzi meg Koncz Tamás, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének (MATESZSZ) elnöke.

A fideszesek azt sem értik, mi a probléma azzal, ha a koporsót magunknak kell cipelni a sírig. A parlament június 11-i plenáris ülésén a Fidesz vezérszónoka, Balla György így fakadt ki: „Képviselőtársaim, a koporsó vivése nem teher, nem kényszer a barátok számára, hanem a legnagyobb megtiszteltetés. A legszebb hagyományainkat eleveníti fel.”

Úgy tűnik, Balla nincs tisztában azzal, hogy temetőkben ma már általában nyitott autón, vagy kerekes kocsin szállítják a koporsókat. Nem véletlenül. És az efféle munkákat szakképzett temetkezési szolgáltató végezheti. Szociális temetésnél azonban ezt is autodidakta módon kell megoldanunk.

A törvénytervezet azt is előírja, sírásás előtt közegészségügyi, járványügyi és munkavédelmi oktatást is végig kell hallgatni: „Ezek nem teljesítése esetén a munkálatok elvégzéséről – az eltemettető költségére – a temető üzemeltetője maga intézkedik.”
Koncz Tamás, temetkezési szakember hozzáteszi:

– A sírásást a mélyépítés szabályai szerint védősisakban kell végezni. Bár az előírást szinte senki nem tartja be, a temető üzemeltetőjének kötelező sisakot s egyéb eszközt biztosítani.

Képzeljük el, amint ott állunk védősisakban, hogy eltemessük a szeretteinket... A sírásás balesetveszélyes, beleeshetünk a gödörbe, földomlás temethet maga alá. Ám a törvényjavaslat szerint, ha a baj bekövetkezne, kártérítést nem kérhetünk.

Ráadásul külön, elkerített szociális parcellába kell temetkezni. A parlamenti ellenzék emiatt is élesen bírálta a Fideszt, mondván: a szegényeket még haló porukban is elkülöníti a gazdagoktól. Ám a belügyi érvelés szerint a szegregált parcellákra a sírásók védelmében van szükség. Olyan helyet kell kijelölni nekik a temetőben, ahol még nem volt temetés. Nehogy ásás közben emberi maradványokra bukkanjanak.

– Ismerve a köztemetők telítettségét, olyan területeket, amelyek még nem voltak betemetve, nem fognak találni. Tehát a meglévőket kell kiüríteni az újrahasznosításhoz. Az exhumálás meglehetősen drága. Ha ezt nem végzik el, a „feltöltött” parcellákban a szociális temettető maradványokat talál majd. Mivel ez közegészségügyileg is veszélyes, a sírásáshoz orvosi alkalmassági vizsga és védőoltás kell – állítja Koncz Tamás, a MATESZSZ elnöke.

A beoltott gyászolónak ásás közben a szabványméretekre is ügyelnie kell. A kiásott sírgödörnek pontosan két méter mélynek, két méter hosszúnak és egy méter szélesnek kell lennie. Különben megbírságolják. Az Index két fiatal riportere is kipróbálta sírásást. Két-három órás izzasztó munka után még csak térdnyi mélységnél tartottak....

Ha valaki ezek után inkább lemondana szociális temetésről, annak alternatívát kínál az Orbán-kormány. „A hozzátartozók számára van választási lehetőség. Ha hamvasztásos temetést kérnek, akkor nincs szükség ilyen méretű sírgödörre. Az urna elhelyezése urnasírhely kiásásával is megoldható” – magyarázta a parlament emberi jogi bizottsági ülésén a Belügyminisztérium szakértője, Prutkay János.

A fideszes „temetőforradalom” célja az is, hogy minél kevesebben vigyék haza az urnát. Az egyre dráguló temetkezési költségek miatt ugyanis sokan otthon tárolják rokonaik hamvait. Esetleg a szeméttelepre dobják a kidobott urnákat. A törvénymódosítás szigorítja a hamvak hazavitelét. Erre csak akkor lesz mód, ha az elhunyt halála előtt ezt végrendeletben kérte. Vagy, aki hazaviszi az urnát, írásban nyilatkozik arról, hogy a rokonok bármikor leróhatják nála a kegyeletüket. De vajon miféle állami apparátus ellenőrzi majd, hogy ki milyen körülmények között tartja a hamvakat? Nemzeti Kegyeleti Ellenőrök fognak rajtaütésszerűen beállítani az emberekhez?

Kérdés az is, mi történik, ha valaki ingyenes temetést kért, de mégsem megy sírt ásni, vagy otthagyja a koporsót? A tervezet szerint az állam végrehajtja a köztemetés, de a pénzt bevasalja. Kegyeletre senki ne számítson! Nem világos: ha a hozzátartozó fizetésképtelen, a gyászszertartás árát közmunkában kell ledolgoznia? Netán leülheti?

Persze kérdeztük volna minderről a Belügyminisztériumot is, ám e-mailünkre annyit válaszoltak: a szociális temetés koncepcióját egyelőre az Európai Unió „arra hivatott szerveivel”egyeztetetik. Hogy pontosan kivel, miről tárgyalnak, nem tudjuk. De az biztos, hogy megdöbbennek majd Brüsszelben is, ha megismerik az Orbán-kormány unortodox temetkezési elképzeléseit. Szakemberek szerint sehol Európában nem alázzák meg így a szegényeket. Sem életükben, sem porukban.