Szegénynek nem jár a CSOK
A társadalom egy jobb módú rétegének megfelelő lesz, de akiknek nagy szüksége lenne rá, kimaradnak belőle. A bankokon keresztül zajló CSOK-igényléssel együtt járó bürokratikus folyamatba is beletörhet az alacsonyan képzett tömegek bicskája.
Az
Indexáltal megkérdezett roma- és szegénységkutatók, szociálpolitikusok szerint az egyik, talán alegnagyobb baj a csokkal, hogy a munkaviszonnyal nem rendelkezőket és a közmunkásokat kizárja. A legalsó társadalmi rétegben a munkatapasztalat ugyanis szinte kizárólag a közmunkára, az alkalmi és feketemunkára korlátozódik.
Lakatos Béla, Ács város roma származású polgármestere a Fidesz tagja volt, de később kilépett a pártból. Szerinte ellentéteket szülne a társadalomban, és felkorbácsolná az előítéleteket, ha a csok helyzetbe hozná a cigányokat. Ugyanakkor, szerinte ennek ellenére fontos lenne, ha a legszegényebbeknek is lehetősége lenne a 10+10 millió forintos kedvezményre, ugyanis azzal a hátrányos helyzetű társadalmi csoport tagjainak valamelyest rendeződnének a lakhatási körülményei. A polgármester szerint ugyanakkor „ha a közmunkások köre nem fér bele, akkor sokra nem megyünk vele, kizárólag populista demagógia marad."
A portálnak nyilatkozó szakértők szerint nem csak a romák élnek Magyarországon nagyon hányattatott jövedelmi viszonyok között. A kutató azt mondja, a mélyszegénységben élőknek a becslések szerint kétharmada nem roma, akik a fenti feltételek miatt szintén kimaradnak majd a kedvezményes, és rendkívül magas összegű állami támogatásból.
