Szakszervezetek a válságkezelésben - Mit tudnak tenni egyáltalán az érdekképviseletek a munkavállalókért a gazdasági krízisben?
Jogi tanácsadás, segélyalapok, érdekérvényesítés
– ezekkel tudnak segíteni a szakszervezetek a bajbajtott munkavállalóknak. Noha lehetőségeik végesek, mégis minden alkalmat igyekeznek kihasználni. A jogsegély mindenhol csak tagoknak érhető el, így aki kívülről érkezik, azoknak nem elérhető a szolgáltatás. Ilyen lehetőségek a nagyobb konföderációk égisze alatt – a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Liga Szakszervezetek, és a Munkástanácsok Országos Szövetsége – működik.
A legtöbb helyen persze nem újdonság a munkajogi tanácsadás, ám most a járvány miatt felértékelődött ennek a szerepe. Nem meglepő módon nagyobb leterheltséggel is működnek.
Nem ártana azt sem pontosítani, mi is a jogszabályi környezet.
Több, a 168 Órának nyilatkozó szakszervezeti vezető hiányolta a pontos részleteket. A kialakult állapotok ugyanis számos visszaélésre adhatnak okot. Illúzióink ne legyenek: ilyen esetekben mindig a munkavállalók húzzák a rövidebbet.
Súlyosbítja a helyzetet a Munka törvénykönyvének egy, kimondottan dolgozóellenes passzusa. A napi túlmunka lehet 14 óra is, amit a munkáltató 2 évig nem köteles kifizetni, hanem görgetheti. Ennyi idő alatt meg rengeteg dolog történhet: megszűnhet a cég, az alkalmazott válthat, stb. Így lényegében rengeteg kifizetés alól mentesül egy munkáltató. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke Kordás László erre azt mondta, a szakszervezetek tiltakoztak a lépés ellen. Csak ennyi eszközük maradt: a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs Fórumának ülésein erről nem beszélt a kormány, mindenkit megkerült és erőből tolta akaratát. Most, amikor a válság miatt sűrűbbek az egyeztetések, akkor a munkavállalói oldal szinte minden egyes alkalommal jelzi ennek tarthatatlanságát. A kormány azonban hajthatatlannak tűnik: Palkovics László világossá tette, nem változtatnak – mondja a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Még egy érdekességre felhívta a figyelmet: a munkaadói oldal több alkalommal is jelezte, ők nem igényelték ezt a változtatást.
Azt már csak mi tesszük hozzá, a tapasztalat az, ha már van egy ilyen lehetőség, akkor sokaknak kapóra jön: több cég is alkalmazza ezt a dolgozó-ellenes szabályt. Úgy tűnik, még egy koronavírus-járvány sem segít, hogy ezt a rendelkezést a kormány eltörölje, vagy legalább módosítsa.
De vissza a szakszervezetekhez, több konföderáció is konkrét intézkedési tervvel ment elébe a válságnak. A Liga Szakszervezetek például már február-március óta tárgyalnak a munkáltatókkal a munkahelyek megőrzéséről. Ezen egyeztetéseknek már eredménye is van. Mészáros Melinda elnök a 168 Órának azt mondta, a megállapodások most életbeléptek és bírják a dolgozók támogatását is.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. (Fotó: MTI)Megfigyelhető egy olyan folyamat is,
miszerint nőtt egyes szakszervezetek létszáma is, látva azokat a sikeres megállapodásokat, amelyek munkahelyeket, juttatásokat mentettek meg
– osztotta meg tapasztalatát.
A kollektív munkaügyi vitákban a Magyar Szakszervezeti Szövetség is élen jár. Ahol működik tagszervezetük, ott kollektív munkaügyi vitákkal tudnak jobb pozíciókat kiharcolni a dolgozóknak. Ezekben lényegében azt fektetik le, milyen mederben menjen tovább a munka, milyen szabályok érvényesek ebben a járványügyi helyzetben.
Kordás László arról is beszámolt, szakszervezeti berkeken belül már
készülődik egy olyan információs platformnak a létrehozása, ahol azt összegzik, hol vannak nagyobb létszámleépítések és hol van munkaerőfelvétel.
Ennek célja a munka nélküli dolgozók minél előbbi álláshoz juttatása.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökeMiután az állam szemmel láthatóan nem kíván az álláskeresési járadék mértékéhez hozzányúlni, ezért felértékelődnek az érdekképviseleti segélyalapok.
Ám ezek egy fizetést szinte sehol sem pótolnak ki.
Sőt, van ahol szociális segélyezéssel nem is foglalkoznak. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a 168 Órának azt mondta, náluk csak akkor fizetnek az ilyen alapokból, ha sztrájkolnak a munkavállalók. Palkovics Imre emlékeztetett, pár éve volt is erre példa, amikor egy pénzszállító cégnél volt munkabeszüntetés. Itt kétheti kiesett bér fizettek ki.
A Liga Szakszervezeteknél a tagszervezetek többségében rendelkeznek segélyalappal, ezek az alapok a váratlan életszituációkban nyújtanak gyors és egyszeri megoldást, de nem hosszútávú eszközei egy elhúzódó gazdasági válság kezelésének. Erre nyilvánvalóan központi költségvetési intézkedések szükségesek – mondta Mészáros Melinda.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés tagszervezeteinek is vannak segélyalapjai, ugyanakkor nem túl nagy összeget kaphatnak a munkavállalók. Kuti László a 168 Órának azt mondta, ennek mértéke függ a tagszervezetek anyagi helyzetétől is.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség tagszervezeteinél is működnek önsegélyező alapok, a tagdíjak egy bizonyos hányada automatikusan idekerül. Mindenki számláján vezetik a pontos befizetéseket. Krízis esetén ezekből tudnak fizetni, kizárólag a tagoknak.
„Amit tudunk azt megtesszük, a költségvetéseinket is a maximumig ki fogjuk feszíteni és minden anyagi forrásunkat annak érdekében fogunk mozgósítani, hogy ezt a vészhelyzetet minél kisebb feszültséggel tudjuk átvészelni –fogalmazott az érdekképviseleti vezető.
Magyar Szakszervezeti Szövetség felvonulása a fővárosi Andrássy úton 2019. május 1-jén. Idén elmaradtak a hasonló rendezvények. A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Liga Szakszervezetek, és a Munkástanácsok Országos Szövetsége alkotják munkaadói oldalról azt három tagot, akik részt vesznek a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (Vkf) ülésein.
Ez a platform lenne hivatott a tárgyalásokra és a nézeteltérések elsimítására is. Mindegyik konföderáció vezetője a 168 Órának nyilatkozva kiemelte ennek a lehetőségnek a fontosságát. A kidolgozott javaslatokat is itt terjesztik be a kormány elé. A fogadókészség úgy tűnik, megvan a kabinet felől. Palkovics Imre arról számolt be, több ötletüket is befogadták – bár azt nem tudják, melyik pontokat. Hasonló tapasztalatról számolt be Mészáros Melinda, a Liga elképzelései közül több beépült a kormányzati tervekbe. Ugyanakkor az egyetértési pontokon túl akadnak vitatott kérdések is.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke.Mészáros Melinda azt mondta, sok panaszt hallanak a jelenleg fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozóktól, akik jellemzően nem önszántukból választották ezt a megoldást, hanem kényszerből. A szolgálati idő elismerésének hiánya sokaknak problémát okoz majd a nyugdíjba vonulás során, például a nők 40. program esetében. Tárgyalni kívánnak a Munka törvénykönyve veszélyhelyzeti időszakban elfogadott módosításáról, annak visszavonásáról.
Palkovics Imre is felsorolt pár problémás ügyet. A jogértelmezési vitákkal kapcsolatban azt mondta,
a „békebeli” időkben lefektetett jogszabályok most nem alkalmasak a munkaügyi kérdések rendezésére.
Jelezte, rendezni kellene azoknak a szülőknek a státusát, akiknek otthon kell maradnia a gyerekükkel, mivel most csak méltányossági alapon van erre mód.
Az sem kérdés, a jelenlegi álláskeresési rendszer alapos reformra szorul. Bár a segély nem emelkedik, sem pénzben, sem időtartamban, Kordás László egy ígéretes ötletet vázolt fel: szerinte az államnak el kellene gondolkodnia azon, milyen munakerőpiaci szolgáltatásokat tud a szakszervezetekre átruházni a hatékonyabb működés végett. Erre vannak nemzetközi példák. Utóbbi azért lenne fontos, mert így az egyénnek személyre szabottabb szolgáltatást tudnak nyújtani.
Erre pillanatnyilag az állami ellátórendszer képtelen
– vélekedik. Szerinte a szakszervezetek a civil szervezetekkel karöltve közös megoldást tudnának nyújtani. Ezekkel a lehetőségekkel már csak azért is érdemes lenne élni, mert ennek a kiépítésére uniós forrást lehetne fordítani – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
