Szakítópróba az LMP-ben

Kaposvár, Keszthely, Zalaegerszeg, Szombathely, Győr-Moson-Sopron megyei települések – Scheiring Gábor elmúlt két hetének mérlege. Bár a nyilvánosságban hallgatnak, ezerrel kampányolnak a platformisták. „Tegyék, eddig úgyse jártak vidéken” – mondják éllel a schifferisták. Azért nem nyugodtak. Az ellenzéki együttműködés kérdését a kongresszuson egyharmadnyi küldött támogatásával vélhetően újranyitják, mire a platformisták határozati javaslattal a tarsolyban érkeznek majd.

– Olyan stratégiát szeretnénk elfogadtatni, amelyben egyenrangú cél a kormányváltás és az önálló pólusképzés. Másképpen: egy technikai koalíciót, a Jobbik helyett az Együtt 2014-gyel. Így segítve az alkotmányozást, a kétharmados törvények lebontását. S ettől még nem kell beülnünk a kormányba – magyarázza Scheiring.

– Az elfogadott stratégiában szó van együttműködésről, de nem tudni, ezt kivel képzelik a platformisták, hisz az E2014 teljesen amorf – kontráz Vágó Gábor. – Továbbra is várjuk a korábbi szocialista kormányok vezetőinek válaszát a 2010 előtti időszakról feltett kérdéseinkre. Személyi garanciák kellenek a paradigmaváltáshoz, ők meg tárgyalni küldik Veres Jánost, a költségvetési trükkök mesterét? Nagyobb a hiszti az állandósult összefogás-diskurzus körül, mint a politikai probléma.

A „hiszti” nem új. Még a párt parlamentbe jutása előtt, 2010-ben Ivády Gábor és vidéki társai szerveztek ellenállási mozgalmat az alapítók választmányból való kiszorításáért. A megtámadottakból szerveződött utóbb egy közösség, s 2011-ben kiverte a biztosítékot, amikor ők (magukat „esti fazekasoknak” nevezték) belső levelezésben kritizálták a párt működését, a régiósdelegált-rendszert. Tavaly januárban, Schiffer frakcióvezetésről való lemondását követően a hangulat sokat romlott. Schiffer körében azt mondják, ő sokáig nem gründolt belső támogatói kört magának, egyensúlyozni akart. A platformisták szerint éppen Schiffer nem tolerálja az övével ellentétes véleményeket, és lemondásával hiszterizálni akarta híveit, akik szerint a platformisták árulók, szívesebben is látnák már őket kapun kívül. A paranoid légkört jól jelzi, hogy néhányan már azon kiakadtak, amikor az egyik kongresszus után a platformisták nem együtt mentek a többiekkel kiengedni a gőzt, hanem külön ültek be a Castróba – így vetve gátat a közösségépítésnek...

Persze stratégiát nem lehet kéthavonta újratárgyalni. Jávor Benedek ezért is hangsúlyozza, kompromisszumot akarnak kötni.

– A célok eléréséhez pozíció kell. Ostobaságnak tartanám, ha lemondanánk például egy környezetvédelmi tárcáról. De a kompromisszumkeresés jegyében megértem, ha másoknak ez elfogadhatatlan. Ám az egyéni választókerületekben ne zárjuk ki eleve az együttműködést, miközben ragaszkodjunk a saját frakcióhoz. Lehet, hogy a töredékszavazatok miatt három önálló ellenzéki lista csökkenti a kormányváltás esélyét. Az MSZP-vel nem lehet közös listát létrehozni, de az E2014-gyel talán érdemes lenne megfontolni.

Kutatások szerint a párt támogatói között jobb Bajnai megítélése, mint az MSZP-é, ezzel érvelnek stratégiájuk mellett a platformisták. Meg azzal, hogy a mostani helyzet az MSZP-nek jött kapóra: a szocialisták átvehették az ellenzéki kezdeményezést. Ráadásul az E2014-nek is szüksége lett volna az LMP-re a középre való nyitáshoz.

– Két évre előre kőbe vésünk szabályokat, holott ennyivel korábban nem lehet felelős döntést hozni. Így csak durcás óvodáscsoport viselkedik, nem hatékony politikai szervezet – így Jávor Benedek.

Azt, hogy a pártstruktúra finoman szólva sem működik jól, a schifferisták is elismerik. Ezért könnyen lehet, hogy a kongresszus után két elnökkel megy tovább az LMP. A társelnöki rendszer a nyugat-európai zöldpártoknál bevett forma, érvel mellette Jávor is: – Az LMP jelenleg nem működő szervezet. A hatáskörök nem egyértelműek, a döntésvégrehajtás akadozik. A 13 tagú választmány lassan mozdul, ezért a döntéseket vagy a frakcióvezető húzza magához – egyébként alapszabály-ellenesen –, vagy beindul a „kinek van több ideje végigtelefonálni az embereket”-mechanizmus.

Persze a struktúra csak akkor lényeges, ha az LMP egyben marad. Jósolni viszont nehéz. Már a novemberi eredmény is sokakat meglepett. A platformisták régóta emlegetik, hogy a párt jobbra tolódik, a schifferi vonalat támogató, dinamikusabban fejlődő megyei szervezetekben erős az antiliberális, antibaloldali érvelés, az alapítók elképzelései csak a frakcióban dominánsak.

– Hiba, ha közleményeinkben a nemzeti tőkét állítjuk szeme a külföldi tőkével, ha bizonyos vezetők szerint támogatnunk kellene a Horthy-szobrok emelését – említ példákat Scheiring. – Kritizáltuk a szocialista kormányok adó- és gazdaságpolitikáját, de a köztársaság alapjaiban egyetértünk. Ezt a kettősséget kellene megértenie a pártnak, különben relativizáljuk az Orbán-rendszert.

– A párt nem jobbra tolódik, csak nem megy balra sem, marad középen – mondja erre Vágó. – Nem tárgyalunk a Professzorok Batthyány Körével, s ugyanúgy a 4K! a stratégiai partnerünk, ahogy eddig.

Kérdés, mit szól ehhez a felmérések szerint együttműködés-párti választói többség. Jávor szerint a jelenlegi pártvezetés lecserélné a mostani támogatókat: – Olyan voksolókat várnak, akik a Fideszben csalódtak, ám nem szavaznának balra. De ha ez összejön is, mi lesz azután? Őket is lecseréljük? Vagy pragmatikusan váltunk, és konzervatív, jobbközép politikát folytatunk? Ebből én nem kérek.

A platformisták nem túl optimisták. Álmatlan éjszakák, újabb és újabb forgatókönyvek váltják egymást kudarc esetére. Visszamenni tanítani? Új szervezetet gründolni? Nagy a tét. Ha borítanak, és a nyolc platformista kiül a frakcióból, a képviselőcsoportnak annyi. Buknak cirka 150 állami milliót, 58 munkatársból jó, ha tízre futja majd. Ha visszaadják mandátumukat, az LMP elveszíti egyik legnépszerűbb politikusát, Karácsony Gergelyt, és búcsút inthet a bejáratott, szakpolitikákat vivő karaktereknek. Meglehet, ha hétvégén nem születik megegyezés, a frakciótagok egyelőre csak a párttagságukat szüntetik meg – jelzésképp. Persze dönteni végül muszáj.

Schiffer Andrást egy hétig próbáltuk elérni, de azt mondta, nincs ideje nyilatkozni – sajtótájékoztatóra, díjátadóra futotta. Könnyen lehet, ő sem tudja még a válaszokat. A frakcióvezető az MTI-nek nemrég azt mondta: bár nem tudja kizárni, hogy egy-egy ember esetleg elhagyja az LMP-t, attól nem tart, hogy a párt kettészakad. És: „Aki úgy gondolja, hogy az értékrendjével nem összeegyeztethető a kongresszusi döntés, az majd nyilván levonja a megfelelő konzekvenciákat.”

– A zsarolás nem jó politikai fegyver, az alázat fontos vezetői erény – mondja Vágó. – Remélem, nem ülnek ki a frakcióból. Ha mégis így döntenek, nemcsak a képviselőcsoport megszűnése lesz a saruk, de ők verik az első szöget a zöldpolitika hazai koporsójába is.

Persze terjednek a pletykák arról, hogy a kiszállók már meg is állapodtak az E2014-gyel, s listás helyekre számíthatnak. Jávor ezt tagadja: – Egyáltalán nem kívánatos, hogy otthagyjuk az LMP-t. Ha mégis megtörténik, nincs olyan verzió, hogy egyesével felkerüljünk az Együtt listájára. Nekem ők nem a politikai közösségem. Az viszont elemi érdekünk, hogy ha kiszállunk, önálló entitást hozzunk létre, és ne simuljunk bele az ellenzékbe. Szervezetek között már lehet viszonyt kialakítani, feltételek mentén megállapodni. Novemberben sem azt javasoltuk, hogy ott helyben kössünk vérszerződést, csak annyit, hogy beszéljünk. Akkor szándékosan értették félre a javaslatunkat. Most hátha sikerül egy nyelvet beszélni.