Szabad vakcinaválasztás: több kockázat, kevesebb jog
Sándor Judit bioetikus szerint hiányzik az orvosi konzultáció kimerítő lehetősége, és a regisztrációs rendszer is bőven hagy kívánnivalót maga után.
A védőoltás kérdése eddig nagyjából egyértelmű volt: a kötelezőknél fel sem vetődik a választás lehetősége, az önkéntes oltások esetében pedig a páciensek eddig is maguk döntöttek, gyermekeik vagy a maguk érdekében. A Covid-19 járvány azonban merőben új helyzetet teremtett. Bár önkéntes oltásról van szó, a vakcina kiválasztása a tomboló világjárvány idején nem lehet à la carte. Ugyanakkor, mivel önkéntes az oltás, a döntésnek a beteggel megbeszélt orvosi szempontokon kellene nyugodnia. Elvégre a következményeket a páciens viseli.
Sajátos betegjogok
„Szemben a kötelező oltásokkal, a Covid-19 elleni vakcina beadásáról a beteg önkéntesen dönt, a kettő között ez alapvető különbség. Ebből az is adódik, hogy például az állami kártalanítás szempontjából kevesebb joga van, mint a kötelező védőoltások esetén. Ugyanis kötelező oltás esetében, ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás beadásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja. Ugyanakkor az önkéntességből és az egyént terhelő fokozott felelősségből véleményem szerint az is adódik, hogy az adott korcsoport tagjai a háziorvosukkal egyeztetve, az egészségügyi okok figyelembevételével dönthessenek arról, hogy a rendelkezésre álló vakcinák közül a számukra leginkább megfelelőt kaphassák” – mondta Sándor Judit bioetikus, a CEU tanára laptársunknak, a Pesti Hírlapnak.
Árnyalja persze a képet, hogy az önkéntes vakcinák térítésmentesek, tehát nem a beoltandó személy fizeti a költségeket. Ráadásul sokféle elven működő oltás áll rendelkezésre, és vannak olyan egészségügyi, illetve a korosztályra jellemző szempontok, amelyek alapján különbség tehető a vakcinák között. Ugyanakkor tombol a járvány, és fontos az is, hogy minél előbb minél többen juthassanak a védőoltásokhoz. De azt is mindenki maga mérlegelheti, hogy a „mindegy, mivel, csak minél előbb” típusú szempont a döntő, vagy az adott állapotnak a leginkább megfelelő vakcinát választja, esetleg csak később hoz majd döntést. És itt jön a következő nehézség.
Kevés az információ
„Az önkéntes oltás beadása semmiképp sem lehet zsaroló, megtévesztő vagy akár nyomásgyakorlással kicsiholt beleegyezésen alapuló, mert ekkor ez már nem önkéntes, hanem kényszeren alapuló oltás. Ebből a szempontból nem tartom szerencsésnek a vakcinaútlevél túl korai bevezetését, mert egyelőre tömegek nem jutottak még hozzá semmiféle oltáshoz, és ez növeli a feszültséget, a bizalmatlanságot. Az orvosi szempontok mellett vannak egyéni félelmek, amelyeket megfelelő kommunikációval lehetne csökkenteni. Például, ha valaki retteg az mRNS alapú oltástól, mert olyat még sosem kapott, akkor önkéntes oltásról lévén szó, erre nem kényszeríthető. Vagy, például az AstraZenecával szemben átmenetileg felmerülő aggályok miatt, valaki ettől a típusú oltástól fél, akkor célszerű a kételyeit eloszlatni, de oltásra semmiképp nem kényszeríthető” – folytatta a szakértő.
Szerinte az információhiány is táplálta a vakcinákkal szemben a bizonytalanságot. „Talán lehetett volna egy orvosi konzultációs vonalat létesíteni, vagy a regisztrációs rendszert interaktívabbá tenni, oly módon, hogy az legalább visszajelezze az oltás várható időpontját, és akár a vakcinaválasztékot is közölhették volna a páciensekkel” – tette hozzá a bioetikus.
Bizalmon alapul
„Orvos és betege is bújja a szakirodalmat, az orvos azonban szakmai ismeretei révén nyilván sokkal jobban megszűri ezeket. Ha a kormány bízik az orvosaiban, és jól szervezett az egészségügy, akkor a páciens is bízik az orvosában, és akkor zavartalan az információ átadása. Amennyiben azonban bármiféle külső nyomás érzékelhető, amit az orvos a páciensre hárít, abból támadhatnak a gondok. Nem lehet hibáztatni azokat, akik korábbi allergiájuk, életkoruk vagy nemzetközi munkájuk miatt egyik vagy másik vakcinát előnyben részesítik. Tényleg szokatlan helyzet ez” – mondta Sándor Judit.
Saját bevallása szerint korábban ő sem tudta volna pontosan megmondani, hogy milyen gyártó, milyen elven működő vakcinájával oltottak be, de ezek egyrészt bevett, évtizedek során kifejlesztett oltások, másrészt kötelező oltások voltak. Szerinte viszont most azt érzékelik az emberek, hogy vannak politikai és más külső preferenciák, és ez elbizonytalanította őket. Mint mondta, sokan abban sem biztosak, hogy a háziorvos által a telefonban gyorsan felkínált vakcina orvosi vagy más megfontolás, esetleg külső előírás alapján került felajánlásra. Ráadásul a háziorvosoknak sincs idejük, egész nap telefonálnak, és igyekeznek az épp rendelkezésre álló vakcinát mielőbb felhasználni.
„Nagyon sajátos tehát az önkéntes védőoltások helyzete, hiszen egyszerre többféle vakcina áll rendelkezésre, különböző ütemezésben, különböző korcsoportok számára. Ha a döntés szempontjai átláthatók lennének, esetleg már a regisztrációkor is közölnék ezeket, akkor kevesebb lenne a bizonytalanság és a rossz érzés” – zárta Sándor Judit bioetikus.
(Kiemelt kép: 168.hu | Dimény András)
