Szabad levegő
Sokan hagyták el az országot, félmilliónál is többen. Zömük a jobb megélhetés reményében. De vannak, talán nem is kevesen, köztük írók, művészek, filmesek, rendezők, akiket a bizalmatlanság és a félelem egyre fojtogatóbb légköre, a társadalmi csoportok közötti gyűlölködés szítása kényszerített távozásra egy szabadabb emberi közösség felé.
Valami hasonlót élhetnek át ők új – ideiglenes – hazájukban, mint amit Mikes Kelemen érezhetett török emigrációjában. Lévay József (1825–1918) Mikes című verse ennek a szülőföld iránti szeretetnek és vágyódásnak talán legszebb költeménye. Egyik szakaszát idézem:
Itt eszem kenyerét a török császárnak,
Ablakomra titkos poroszlók nem járnak
Éjjeli sötétben
Hallgatni beszédem
Beárulás végett...
Magános fa vagyok, melyre villám szakad,
Melyet vihar tördel, de legalább szabad
Levegővel élhet.
Mikes Kelemen meg tudta különböztetni a szabad levegőt a gyűlölettől fertőzött levegőtől. Vajon 21. századi utódai, a mai magyarok is?
Zágon Ernő
E-mail
