Sz. Bíró Zoltán: Fociban mindig eredménytelenek voltak az oroszok

– Nyolcvannyolc éven át az oroszok nem kapták meg a rendezés jogát. Brazília, Mexikó, Németország, Franciaország, Olaszország kétszer rendezett világbajnokságot. Még az Egyesült Államok is vendégül láthatta a vb-t, ahol az európai futball másodlagos sport. Sőt Oroszországot Afrika is megelőzte. Miért?

– Oroszország, vagyis a Szovjetunió olimpiát is elég későn kapott, abból is diplomáciai botrány lett. 1979 szeptemberében vonultak be Afganisztánba a szovjet csapatok, emiatt a nagy sporthagyományokkal rendelkező nyugati országok (élükön az Egyesült Államokkal) bojkottálták a moszkvai játékokat.

– Megtorlásul a keleti blokk sportolói nem utazhattak Los Angelesbe.

– Többek között emiatt a FIFA joggal volt óvatos. Sorozattornákon egy bojkott a versengés végét jelenti. Felborítja a sorsolást, egyenlő a pénzügyi csőddel is. Volt tehát mit félteni. Érdekes módon a szovjetek sem erőltették. Hozzá kell tenni, a Szovjetuniónak még a tizenhat csapatos vb is kihívás lett volna. Tartottak tőle, hogy nem tudják a helyzetet politikailag kezelni. A híres világifjúsági találkozók politikailag erősen szűrt közönséget vonzottak, de egy populáris világesemény esetében ezek a szűrők nem működnek. Az elzárkózásuk ösztönös volt.

– A viszony ma sem túl baráti, a terrorveszély élesebb, mint valaha. Mégis mi változott?

– Sok minden. Túl vagyunk például a hidegháborún. Nincs közvetlen fenyegetés, vannak viszont gazdasági érdekek. A futball-vb nézettségben fölülmúlja az olimpiákat is. Az átlagos csoportmérkőzéseket egyszerre, egy időben a Föld népességének negyede láthatja. Százhúsz országban közvetíti a tévé, nem véletlenül olyan drágák a közvetítési jogok. Ez a legnagyobb globális sportesemény. Ehhez képest a létesítmények olcsók. A vb-re fel kell építeni, rendbe kell hozni, legalább negyvenezresre kell bővíteni tizenegy futballstadiont. Az alaptípus legfeljebb dizájnban különbözik. Moszkva az egyetlen város, ahol a Luzsnyiki (néhai Lenin) stadion mellett használják a Szpartak arénát is. De az esemény nem csak stadionépítésre alkalmas. Fontos infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósítanak, vagy legalábbis elterveznek. Tatárföld fővárosáig, Kazanyig például gyorsvasutat akartak a vb-re építeni, de ez már olyan nagy falatnak bizonyult, hogy a terveket „megfelezték”, majd el is süllyesztették. Szentpétervár mellett olyan körgyűrű épült, ami a futballturistákat megkíméli attól, hogy átmenjenek a zsúfolt városon. Az új stadion felépítése hatalmas pénzeket emésztett fel. Csaknem 50 milliárd rubelbe, mintegy 250 milliárd forintba került. A Finn-öbölben lévő Kresztovszkij-sziget csúcsánál fantasztikus pályát emeltek. Elődjét, az egykori Kirov stadiont elbontották.

Fotó: Hernád Géza

– Ha a brazilok rendeznek vb-t, újabb aranyat akarnak nyerni. Anglia, a sportág őshazája a százötven éves futballkultúrát akarja ünnepelni. Dél-Afrikával újabb futballkontinens lép a színre. De mit üzenhet Oroszország?

– Ez számukra sem teljesen világos. Belpolitikailag nyilván fontos. Oroszországban a politikai verseny mára gyakorlatilag megszűnt, de az irányított demokrácia világában is tagolni kell a politikai időt. Ehhez kellenek új történetek. 2013-ban Kazany rendezett Universiadét, 2014-ben Szocsi téli olimpiát, 2018-ban Oroszország a futball-vb házigazdája, megérkezett a Forma–1 is. Hasonló történet volt a szentpétervári G8-as csúcs. Amikor befogadták Moszkvát az elit klubba, a németek maguk elé engedték őket, így adhattak otthont már 2006-ban a csúcstalálkozónak. A hazáját emelkedő nemzetnek láttató putyini vezetés ezt a növekvő erőt akarja demonstrálni. Ilyenkor nem számít a pénz. Az infrastruktúrának határidőre meg kell épülnie. Többnyire meg is épül.

– A futballnak – ellentétben az olimpiával, amely formailag a béke szimbóluma – a hatalmat, a győzelmet, a nagyságot kell demonstrálnia. Az orosz futballisták erre ma alkalmatlanok.

– Teljességgel esélytelenek. A futball ott is népszerű, mégsem érzékelem az igazi feszültséget. Az igazság persze az, hogy az oroszok legalább annyira szeretik a hokit. Fociban mindig eredménytelenek voltak, Eb-ezüstnél tovább nem jutottak. A hokiban a Tyihonov-féle csatártrojka (Mihajlov, Petrov, Harlamov) a sportág klasszikusa.

– Az orosz futballpiac nagy felvásárló, komoly pénzeket nyomnak a klubcsapatokba. Tucatjával igazolják a brazilokat, a szerbeket, az olcsóbb afrikaiakat.

– A focit is mintakövető technikával szervezik. Van elég petrodollár arra, hogy fölvásárolják a középkategóriás légiósokat.

– Az orosz futball ebben az értelemben a magyar modellre emlékeztet?

– És viszont. Mind a kettő erőtlen és arctalan. A legnagyobb oligarchák leginkább a futball világpiacán költekeznek. Az első fecske Abramovics volt, aki 2003-ban vette meg a Chelsea-t, véletlenül ugyanazon a héten, mikor a Jukosz-ügy Moszkvában kirobbant. Akkor Abramovics is úgy találta, kellemesebb a londoni klíma. Uszmanov, az üzbég származású milliárdos kisebb publicitással az Arsenal résztulajdonosa. Putyinék elvárják, hogy odahaza is költekezzenek. Abramovics a CSZKA tulajdonosaként egy ideig hazafias kötelességének tett eleget. Orosz csapataikra persze nagyságrendekkel kisebb pénz jut. Más súlycsoportba tartozik a CSZKA, és más a Premier Liga.

– Az orosz szurkolói csoportok Európában újoncok. 2016-ban mutatkoztak be Franciaországban. Most odahaza folytatják.

– Komoly oroszországi előzmények után. Nos, nem hiszem, hogy ugyanazt meg merik kockáztatni a hazai rendfenntartó erőkkel szemben. Az orosz ligában is létezik Fradi–Újpest-típusú rivalizálás, csak éppen nagyságrendekkel nagyobb mértekben. A meglepetés az volt, hogy a marseille-i csatát nem is a franciákkal, hanem az angolokkal vívták meg. Valószínűleg rákészültek, be akarták bizonyítani, hogy a nyugati nívót ők is képesek produkálni. Ez épp akkorra esett, amikor az ukrajnai események és a maláj gép lelövése miatt mélypontra jutott a Nyugat és Oroszország viszonya. A háttérzenét a dühös nyilatkozatokhoz az ultrák szolgáltatták. Az orosz médiumokból azóta dőlnek az elképesztő Nyugat-ellenes kirohanások.

– A francia hadjárat nem lehetett spontán. Ehhez készülés és pénz kellett.

– Valószínű, hogy pénzhez is jutottak, de a szellemi-érzelmi felkészítés volt a fontosabb. És ezt tartom a legaggasztóbbnak. Ebből mintát is vehet bárki, aki belehallgat az orosz közszolgálati csatornák politikai műsoraiba. Megdöbbentő a hang, ahogy a Nyugatról, annak politikusairól nyilatkoznak. Ha ennek akár a töredékét engednék meg Nyugaton, Moszkva őrjöngene. Legutóbb például az egyik központi csatorna esti vitaműsorában Zsirinovszkij arra ragadtatta magát, hogy kijelentse: „Amerikában nyíltan arról beszélnek, hogy az egész földkerekségen legyilkolnak mindenkit, aki technológiai területeken képes új eredményeket elérni.” Ez az ember időről időre politikai szerepet kap. Hol a duma frakcióvezetője, hol alelnöke.

– Pénzügyi értelemben kinek éri meg vb-t rendezni?

– Legelőször a FIFA-nak, ők állnak a sor elején, és ők is osztják tovább a pénzt. Brazíliában 2014-ben tömegtüntetés-sorozat robbant ki a túlköltekezés miatt. Moszkvában ez elképzelhetetlen. Az ellenzéki sajtón kívül senki sem kutatja, mi mennyibe került. Hivatalosan 13,2 milliárd dollárt fordítanak a vb-re. Ez lényegében annyi, amennyit a brazilok költöttek. Ha a pénz bármiféle feszültséget okozna, a szocsi olimpia idején tömegek vonulhattak volna utcára. De csönd volt, pedig orosz elemzők szerint a teljes költség 45-50 milliárd dollár lehetett. A számla legalább negyven százaléka túlárazásból, vagyis hát lopásból állt össze az elemzők szerint. Sikerült is a világ valaha volt legdrágább olimpiáját megrendezni. Ez a tervezetten drága pekingi olimpia költségeit is meghaladta. Szocsi így kerülhetett többe, mint a korábban rendezett 21 téli olimpia összesen, bár jegyezzük meg, ebben a nélkülözhetetlen infrastrukturális fejlesztések, köztük a közúti beruházások is benne voltak.

– Egy meccsbelépő ára 30 és 370 ezer forint között mozog. Az orosz átlagpolgár ki tudja fizetni?

– Valószínűleg kettős árképzés van. Egy orosz átlagpolgár számára 5700 forintba kerül a legolcsóbb jegy. Ugyanezért a külföldi futballturista a sokszorosát fizeti. Nem tudjuk, hogy a FIFA ebbe miként ment bele. Azt viszont kevesen tudják, hogy az orosz lakosság öt-nyolc százaléka nemhogy jólétben él, kifejezetten gazdag. De krőzusokon túl is létezik olyan tehetős urbánus réteg, amely a drága jegyeket mellényzsebből ki tudja fizetni.

– Bármilyen szerény képességű csapat az orosz, a legjobb nyolcig mégis el kellene jutnia, ha pénzügyileg is eredményesek akarnak lenni.

– Fontos lenne. Hogy a játékvezetés segít-e ebben – mert nyilván erre gondol –, azt nem lehet megjósolni. Ha egyáltalán előfordul, azt nem a rendező ország intézi.

– A jelenlegi politikai klíma nem kedvez a vb-nek.

– Sötét árnyékot vet a világbajnokságra a 2015 óta tartó orosz doppingbotrány, ami a nagy sporthagyományokkal rendelkező ország pozícióit gyengíti.

Sz Bíró Zoltán szerint Putyin nem véletlenül ígérte, hogy a terror minden kísérletét kíméletlenül el fogják söpörni

– Minek tekintik ezt az oroszok? A Nyugat ármányának?

– Annak. Egy ideig a legkisebb jelét sem mutatták együttműködésnek. Végül mégis elismerték az ügyet, de máig tagadják, hogy ebben szerepe lett volna az államnak. Arról nem is beszélve, hogy a dologban fontos szerepet játszó sportügyi minisztert a botrány tetőzésekor Putyin miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki. További feszültségforrás a nemzetközi vizsgálóbizottság nemrég közreadott köztes jelentése, amely a maláj gép lelövéséért az Oroszországi Föderációt tette felelőssé.

– A vb a terror melegágya. Ha valamikor, akkor most Moszkvára figyel a világ.

– Valóban nagy csábítás. Egy terrortámadásnak jelentős publicitása lenne. Putyin nem véletlenül ígérte, hogy a terror minden kísérletét kíméletlenül el fogják söpörni. De akik Oroszország esetében szóba jöhetnek, nagyon kemény legények. A potenciális merénylők leginkább az Észak-Kaukázusból vagy Szíriából érkezhetnek.

– Putyinról tudjuk, nincs oda a fociért.

– A küzdősportok rajongója. A politikai vezetésben nincs a futballnak erős támogatója. Putyin másért van oda. A dzsúdó mellett a hoki a nagy kedvence. Időnként maga is játszik, persze csak öregurasan. Nem illik a palánkra kenni. De azt azért tudja, hogy a labdarúgás a világban milyen szerepet játszik. És nagy kérdés, hogy a meghívást kik fogadják el. Orbán Viktor biztosan ott lesz. Macron francia elnök jelezte, hogy menni fog. Ezzel szemben a brit külügyminiszter a Szkripal-ügy kirobbanása után azonnal kijelentette, hivatalos küldöttség nem utazik Oroszországba.

– A vb is szélárnyékba kerül?

– A szélárnyék jó kifejezés. A szocsi olimpiát megelőző, várakozásokkal teli retorikához képest a hangütés jóval visszafogottabb. Mintha a vb-t kevésbé várnák. Oroszország nemzetközi megítélése is más, mint Szocsi előtt volt.

– Hogy a futballra visszatérjünk, a korábbiakhoz képest, Messit és Ronaldót leszámítva, a pályán alig lesznek történelmi léptékű klasszisok. Ahogy nincs igazi esélyes sem.

– Márpedig ez lenne a lényeg. Mert bármit mondtunk eddig, végül minden a futballon dől el. Kit érdekelnének a befektetett pénzek, a diplomáciai megbeszélések, ha olyan mérkőzéseket látnánk, mint az ’54-es magyar–uruguayi vagy a ’70-es olasz–német derbi. Ha lennének olyan gárdák, mint Cruyff vagy Puskás csapata, senkit sem érdekelne, javul-e Oroszország és Nagy-Britannia viszonya.