Súlyos problémákat és visszaéléseket neveztek meg az EBESZ választási megfigyelői

A kormány és Fidesz kampánya nemcsak anyagi, hanem tartalmi értelemben is összefolyt, ami szemben áll Magyarország EBESZ-vállalásaival. És ez csak egy a választási megfigyelők megállapításiból.

2018. április 9., 14:49

Szerző:

Március 5. óta tartózkodik és dolgozik Magyarországon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) választási megfigyelő csoportja annak érdekében, hogy megértse és kiértékelje a magyar választási rendszert, a választás folyamatát, és tisztaságát – számolt be Douglas Wake, a delegáció vezetője, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő irányíthatta ezt a csoportot.

Az EBESZ választási megfigyelőinek delegációját vezető Douglas Wake beszámolója
Fotó: Biró Marianna

Elmondta azt is, 16 EBESZ-tagállamból érkeztek megfigyelő pártatlan és objektív módon vizsgálják a magyar választási folyamatot, megfigyeléseik alapján pedig az EBESZ ODHIR végül összegző jelentést készít majd arról, hogy vajon megfelelt-e a demokratikus jogállamiság legfőbb kritériumának, azaz hogy szabad volt-e a választás.

A megfigyelők legfőbb megállapításai:

  • Az állam- és kormánypártok jelentős anyagi túlsúlya határozta meg a kampányt, nem volt egyenlő a pártverseny.
  • A választóknak ugyan volt választási lehetősége, de a gyűlöletkampány elvitte a figyelmet az érdemi vitákról.
  • A választások technikai kivitelezése szakszerű és átálátható volt.
  • Az információhoz való hozzáférés korlátozott, nemcsak a választási szabályok, lehetőségek, hanem a pártverseny, azaz a jelöltek versengését illetően is.
  • A választási folyamat demokratikus joggyakorlás volt, de több esetben és módon csorbult a magyar állampolgárok választáshoz fűződő joga.
  • A magyar választási törvények alapelvei ugyan megfelelnek a demokratikus választás megrendezését érintő kritériumoknak, de a legutóbbi jogi változtatások megalkotásakor nem vették figyelembe sem a társadalmi nyilvánossághoz fűződő, sem pedig az EBESZ ODIHR által javasolt követelményeket.
  • A választási szervek vezetőinek és tagjainak kinevezési mechanizmusa rendben lévő, ám a megválasztásuk módja, s a jelöltek pártatlansága megkérdőjelezhető volt.
  • Több ponton sérülhetett a választójog egyenlőségének az elve. Itt a delegációvezető a határon túliak és külföldön élő magyar állampolgárok közötti különbségtételt emelte ki.
  • Összesen 1796 jelölt, 23 lista, 1643 egyéni jelölt indult ugyan a választáson, ám az összes jelölt mintegy 30 százaléka volt nő, azaz roppant alulreprezentáltak.
  • Bár sokan indultak, sokan nem is fejtettek ki érdemi erőfeszítéseket a szavazók megnyerésére, így fennáll a gyanú, hogy csak a kampánypénzért indultak.
  • A kampány élénk volt, de a gyűlöletkampány korlátozta a valódi vita és az érdemi információhoz való állampolgári hozzáférés terét és lehetőségeit, ami vélhetően csökkentette az érdeklődést.
  • A kormány és Fidesz kampánya nemcsak anyagi, hanem tartalmi értelemben is összefolyt, ami szembenáll Magyarország EBESZ-vállalásaival.
  • Az egyenlő esélyeket jelentősen rontották a kormánykampányok hatalmas költségei, amelyek a kormánypártot, azaz a Fidesz-KDNP kampányát is gazdagították.
  • Az állampolgárok a kampány – kampányfinanszírozás kérdéseiben is meg voltak fosztva a valódi tájékoztatástól, így nem szerezhettek arról pontos információkat, hogy bizonyos jelöltek csupán az állami támogatások érdekében szálltak versenybe.
  • Súlyos problémás területként említette a tájékoztatás lehetőségeit és hiányosságait. A kötévé ugyanis – ellentétben a nemzetközi sztenderdekkel – roppant elfogult a kormánnyal minden hírműsorában, az ellenzék valódi üzeneteinek pedig csupán a törvényi kötelezettségei minimumán adott teret.
  • Mivel a rágalmazás bűncselekmény, megfigyelhető volt az újságírókra gyakorolt nyomás az egész kampány során.
  • További problémás terület a nők alulreprezentáltsága és a romák lealacsonyító kampánytémaként való feltűnése, miközben kiszolgáltatottak a választási csaláskísérleteknek.
  • Nem engedélyezik, hogy állampolgárok megfigyeljék a választásokat, holott ez is EBESZ-vállalás. Csak nemzetközi megfigyelők vehettek részt a magyar választáson.
  • A delegáció szerint a jogvitákat gyorsan és törvény szerint vizsgáltak meg, de sok probléma volt az eljárásokkal, mert azok nem szolgáltatna igazi jogorvoslatot, miután a Nemzeti Választási Bizottság csak formai okokra hivatkozva sorra utasította el a panaszokat.
  • A választás napján történteket, noha viszonylagos rendben zajlottak a választási események, még vizsgálni kell.

Minden szót alaposan mérlegeltünk ezek közül a megállapítások közül, s vállaljuk érte a felelősséget – fogalmazott Wake. Ezután arról beszélt, hogy mi következik most. Még maradnak, s megvárják a választási folyamatok „maradékát”, továbbá a kampány lezárulta utáni közállapotokat. Ezután jelentésüket átadják az EBESZ ODIHR megfelelő testületeinek, amelyeknek lépnie kell, vizsgálódni, majd pedig elfogadni a 2018-as magyarországi országgyűlési választásról szóló jelentését.

– Magyarországra mi vár? Az már nem rajtunk áll, de az EBESZ-en a sor, ahogy más nemzetközi szerveken is, hogy kikényszerítsék Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek betartását

 – fogalmazott. Úgy vélte, az EBESZ-nek ki kell kényszeríteni, hogy a mindenkori hatalom biztosítsa: Magyarország olan állam, ahol a választópolgárok élhetnek demokratikus jogukkal anélkül, hogy meg lennének félemlítve vagy át lennének verve. Ő