Soros György szervezetei berágtak a Fidesz-KDNP és a Jobbik tegnapi húzásán

A Nyílt Társadalom Alapítványok határozottan elítélik a magyar Országgyűlés által megszavazott törvényt, amely büntetőjogi szankciókkal sújtja azokat, akik menekülteknek és bevándorlóknak nyújtanak segítséget – közölte a szervezet a 168 Órával. Az egyszerre NEW YORK/BUDAPEST keltezésű (így Soros György alapító személyes véleményeként is ismerhető) közlemény szerint 

a Nyílt Társadalom Alapítványok nyomatékosan kérik az Európai Bizottságot, hogy késedelem nélkül tegyen jogi lépéseket a magyar kormány ellen ezen új törvény kapcsán, amely ellentétes az EU jogszabályaival, és felszólítja az Európai Parlament tagjait, hogy kérjék számon a magyar kormányon az Európai Unió alapelveinek megsértését.

A civil szervezet szerint a magyar Országgyűlés által tegnap megszavazott törvény egy konkrét törvénysértéssel, az „illegális bevándorlás elősegítésével, támogatásával” egészíti ki a magyar Büntető Törvénykönyvet, de azt olyan módon fogalmazza meg, hogy a teljes egészében törvényes jogi és humanitárius munkát is börtönnel fenyegeti.   

Orbán Viktor és Soros György korábban kifejezetten jó kapcsolatban volt: most a kampány eljutott odáig, hogy már a filantróp szervezetei kérnek nemzetközi segítséget

„Világos, hogy a migrációt a magyar kormány politikai figyelemelterelésnek szánja” – fogalmazott Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke. „Alapvető célja az, hogy megfélemlítse a civil társadalmat és elhallgattassa a független kritikusokat, köztük azokat is, akik a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatását élvezik. Mi ebben a nehéz helyzetben is tovább támogatjuk azt a fontos munkát, amit ezek a szervezetek végeznek, és mindent megteszünk azért, hogy segítsük Magyarország bátor jogvédőit.” 

Az „illegális bevándorlás elősegítése, támogatása” mint vétség a Magyar Büntető Törvénykönyv 353/A paragrafusának módosításában kapott helyet (S353/A). Az új rendelkezés:

•  büntethetővé tesz minden „szervezett tevékenységet” amely a menedékkérők megsegítésére irányul, – Magyarország területén, illetve a magyar határnál – hogy törvényes jogukat gyakorolva menedékkérelmet nyújthassanak be vagy tartózkodási engedélyért folyamodjanak;
•  elrendeli, hogy ezen tényállást nemcsak az egyes bevándorlókat közvetlenül segítő egyének meríthetik ki, de azok is, akik tájékoztató anyagokat készítenek és terjesztenek, és hálózatot hoznak létre vagy működtetnek ezen tevékenységek megvalósítására;
•  büntethetővé teszi a határellenőrzési tevékenység megszervezését; és
•  büntetéssel sújthat bárkit, aki a fenti tevékenységeket pénzzel támogatja.

James A. Goldston, az Open Society Justice Initiative (Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés) főigazgatója szerint „világosan látszik, hogy ez a törvény nem azok ellen irányul, akik szándékosan jogellenes cselekedeteket támogatnak, mert az már eddig is bűntettnek minősült. Ehelyett olyan cselekedeteket tesz büntethetővé, amelyek a nemzetközi jog alapján nemcsak törvényesek, hanem kötelezőek is.”

A törvény eredetileg olyan magyarországi független civil szervezetek ellen indított kormányzati kampány részeként látott napvilágot, amelyek többek között a menekültek törvényes jogait védik. Ezen csoportok rámutattak, hogy a magyar kormány megpróbálja kiterjeszteni befolyását a bírói testületre, a médiára és a magyar társadalom más területeire. Az OSF szerint a törvénymódosítás félreérthetetlenül olyan nem kormányzati szervezetek és ügyvédek ellen irányul, akik tanácsaikkal segítik a bevándorlókat és a menekülteket, és Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak nyújtanak segítséget a magyar és a nemzetközi jogszabályok alapján őket megillető jogokkal kapcsolatban. A törvény azokra is vonatkozik, akik például tolmácsolás, kiadványok publikálása és ezek pénzbeli támogatása útján nyújtanak segítséget harmadik országbeli állampolgároknak.

A Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés ügyvédeinek jogi elemzése arra mutat rá, hogy az új törvény megszegi az alábbi Európai Uniós menedékjogi jogszabályokat:

• Az Európai Parlament és a Tanács 2013-as uniós irányelvét a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról, amely kimondja, hogy a menedékkérőknek jogukban áll jogi és egyéb tanácsadást biztosító szervezetekkel kommunikálni, a határátkelő helyeken és a tranzitzónákban is
• Az Európai Parlament és a Tanács 2013-as uniós irányelvét a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról, amely kimondja az alapvető segítséghez való jogot addig, amíg a menedékjogi kérelmet elbírálják, ideértve a menedékjogi eljárásra vonatkozó információhoz való jogot és a jogi segítséget nyújtó csoportok megkeresésére vonatkozó jogot. A menedékkérők úgyszintén jogosultak ingyenes jogi segítségre és jogi képviseletre menekültügyi fellebbezési ügyekben, és jogukban áll, hogy szabadon fogadjanak el információt és tanácsot nem kormányzati szervektől és személyektől
• Az Európai Parlament és a Tanács 2011-es uniós szintű irányelve, amely kimondja a tartózkodási engedélyre való jogot amennyiben a menedékjogra vagy a kiegészítő védelemre vonatkozó feltételek teljesülnek
• Az Európai Parlament és a Tanács 2004-es uniós irányelvét az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, amely kimondja, hogy EU állampolgárok harmadik országbeli családtagjait tartózkodási engedély illeti meg.
• Emellett a módosítás bizonyos rendelkezései az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat is sérti, ideértve a szólás-és egyesülési szabadsághoz való jogot és a menedékjogot.

Kedden ráadásul – emlékeztetnek a Nyílt Társadalom alapítványok – a magyar kormány új törvényjavaslatot nyújtott be, amely 25 százalékos adóval sújtaná a „bevándorlást támogató” csoportokat, olyan törvényes tevékenységeket is magában foglalva, mint például a bevándorlás pozitív aspektusainak terjesztése.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása nyomán pert indított az Európai Unió Bíróságán a kormány által tavaly bevezetett civil szervezet ellenes törvénye miatt. A Bizottság vitat továbbá egy 2017-es külön törvényt, amely azt a budapesti Közép-európai Egyetemet veszi célba, amelyet Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója és elnöke hozott létre – emlékeztetnek, utalva ezzel arra, hogy a hadjárat egyértelműen soros ellen zajlik tovább, noha minden olyan szervezet, amely a filantróppal kapcsolatban van, vagy kapcsolatba kerül, az célponttá vált.