Siralmas helyzetben az egyetemek: Le kell butítani a lakosságot
Kemény kritikát közöl Orbánék oktatáspolitikájáról a brit London Review of Books c. lap, kifogásolva, hogy a pedagógusok jövedelme, a közoktatásra szánt kiadások és a felsőoktatásban tanuló diákok száma drasztikusan csökkent. Az egyházi kézben lévő iskolák száma viszont 600-ról ezer fölé nőtt. Több ultranacionalista és antiszemita írót rehabilitáltak, az iskolákat megfosztották minden autonómiától.
A brit szaklap emlékeztet, hogy a minap sok ezer magyar tanár vonult az utcára, fizetésemelést és azt követelve, hogy a kormány szorítsa vissza a gyermekszegénységet.
A pedagógusok jövedelme 2005 óta drasztikusan csökkent, a közoktatásra szánt kiadások az utóbbi 6 évben 14 %-kal lettek kisebbek. A tanárok azt is sürgették, hogy a hatalom kérje ki a véleményüket, mielőtt bármiféle újabb reformot hajt végre az ágazatban.
Az egyházi kézben lévő iskolák száma 4 év alatt 600-ról ezer fölé nőtt, ma a gyerekeknek 10 %-a tanul ilyen intézményekben. A szakminiszter azt közölte, hogy az oktatási rendszernek atudáson kívül identitást is kell adnia. A Fidesz alatt egy sor ultranacionalista és antiszemita írót rehabilitáltak, a tanárok tiltakozása ellenére bevették a tantervbe Nyírő Józsefet és Wass Albertet.
A lap szerint ugyanakkor a kormány nem akadályozza a roma gyerekek elkülönítését, ami egy szakértő szerint inkább az egyházi iskolákra jellemző, mert ott kevésbé érvényesül az állami ellenőrzés. Ezzel párhuzamosan a Fidesz államosította a tankönyvek kiadását. Központosította a tanintézmények igazgatását, elvette az ellenőrzést a helyi hatóságoktól.
A London Review of Books idézi Magyar Bálintot, aki szerint az iskolákat megfosztották minden autonómiától. Arra is felhívja a cikk a figyelmet, hogy a felsőoktatásban a diákok száma a 2005-ös 424 ezerről 320 ezerre esett vissza. Az egyetemeknek, főiskoláknak előirányzott támogatás pedig 7 év alatt csaknem egynegyedével mérséklődött.
Az ELTE egyik tanárának, Medgyes Péternek a véleményét idézik, aki szerint az egyetemek siralmas anyagi helyzetben vannak, gyakorlatilag minden diákot felvesznek, aki tud fizetni. Nincs megfelelő számítógép, fénymásoló, a tanárok sokszor a saját pénzükből vesznek papírt az oktatáshoz.
Kétséges ugyanakkor, hogy a frissiben kinevezett kancellárok valóban nem szólnak-e bele a szakmai munkába, az autonómiába, hiszen náluk van a pénz.
Medgyes Péter úgy látja, hogy a hatalom nem akar tanult országot, mert a képzett emberek hajlamosak a tiltakozásra. Ezért le kell butítani a lakosságot.
