Sikerült elüldözni a CEU-t, most már tényleg bárki sorra kerülhet

– Mivel a Lex CEU értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, az Egyetem kénytelen a mai napon bejelenteni, hogy minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Döntésünket azért ma hozzuk nyilvánosságra, hogy időben tudjunk hallgatókat toborozni a következő tanévre – közölte a Közép-európai Egyetem (CEU). Ez azt jelenti, hogy a Soros György által alapított, Magyarország európai integrációját és a világ tudományos élvonalában történt elismerését évtizedeken keresztül segítő intézmény távozik Magyarországról. Ezekben a percekben hallgatói fórum kezdődött a CEU-n, ahol a döntést ismertetik a magyar és nemzetközi diákokkal.

Az intézmény azt közölte: az elmúlt 20 hónap során a CEU mindent megtett, hogy megfeleljen a magyar törvényeknek. Felsőoktatási képzést indítottak az Egyesült Államokban, amelyet az amerikai hatóságok regisztráltak és jóváhagytak. Ennek ellenére a magyar hatóságok jelezték, hogy nem fogják aláírni azt a megállapodást, amelyet több mint egy évvel ezelőtt véglegesítettek New York Állammal, és amely hosszú távon elismerné és biztosítaná a CEU budapesti működését.

„A CEU-t kiszorították” – jelentette ki Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. „Ez példátlan. Egy amerikai intézményt kiszorítanak egy NATO-szövetséges országból. Egy európai intézményt elűznek az Európai Unió egyik tagállamából.”

A kormányzati döntések semmilyen összefüggésben nem állnak az egyetemen folyó szakmai munkával. A CEU oktatásának színvonalát az Egyesült Államok oktatási szervei és a Magyar Akkreditációs Bizottság is elismerte.

– Egy elismert egyetem önkényes elűzése az akadémiai szabadság súlyos megsértése. Ez egy sötét nap Európának, és sötét nap Magyarországnak is. „Méltánytalanul járt el a kormány a saját állampolgáraival, a CEU-n dolgozó és tanuló többszáz magyar állampolgárral, többezer magyar CEU-s öregdiákkal és családjaikkal szemben” – mondta Ignatieff.

Az egyetem ugyanakkor megőrzi magyar egyetemi akkreditációját, és arra törekszik, hogy a jövőben is folytasson tanítási és kutatási tevékenységet Budapesten. A CEU hálásan köszöni a sok támogató gesztust, ugyanakkor mély szomorúsággal veszik tudomásul, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok Kongresszusának, New York Állam kormányzójának, a Velencei Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a világ vezető egyetemeinek, két tucat Nobel-díjasnak, és mindenekelőtt annak a sokezer magyar állampolgárnak a véleményét, akik békés demonstrációkon fejezték ki, hogy „szabad országra, szabad egyetemre” vágynak.

A CEU amerikai akkreditációjú programjait az osztrák hatóságok már regisztrálták. Az Egyetem minden új diákját Bécsben fogadja 2019 szeptemberében. A már felvett hallgatók Budapesten folytatják tanulmányaikat.

– Bécs városa és az osztrák szövetségi kormány elkötelezett az akadémiai szabadság és kutatás mellett, és tárt karokkal fogad bennünket. Miközben el vagyunk keseredve, hogy elhagyni kényszerülünk Budapestet, örülünk, hogy hallgatóink egy másik nagyszerű közép-európai városban tanulhatnak majd – mondta Leon Botstein, a CEU Kuratóriumának elnöke.

A CEU az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon akkreditált felsőoktatási intézmény, amely 1200 hallgatónak nyújt mester- és doktori képzéseket a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a közgazdaságtudomány, a jog, a hálózati- és kognitív tudomány területén. Az Egyetem 770 főt alkalmaz, és évi 8 milliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdasághoz adók, nyugdíj-, és egészségügyi járulékok, valamint beszállítói kifizetések révén. Közép-Európa legsikeresebb felsőoktatási intézményeként a 2018-2026 közötti időszakra az Egyetem 19 millió eurónyi támogatást nyert el az Európai Unió kutatási versenypályázatain.

 

Fotó: Merész Márton

Érdemes felidézni a lex CEU-tól a kormányzati kommunikáció fordulatos hadjáratának különböző állomásain át, mi minden történt annak érdekében, hogy egy évi nyolcmilliárd forintnyi budapesti adóbevételt produkáló felsőoktatási intézmény eltűnjön a magyar fővárosból.

A felsőoktatási intézmény Bécsbe költözik – teljesen. Azért kényszerül erre, mert noha amerikai-magyar intézményként kezdte meg magyarországi működését mintegy 30 éve, az Orbán-kormány tavaly egy törvénymódosítással korlátozta tevékenységét. A felsőoktatási törvény hírhedt tavalyi módosítása – amelyet Balog Zoltán volt humánerőforrás-miniszter nyújtott be, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára pedig kivételességi eljárásban fogadták el –, a lex CEU értelmében egy külföldi egyetem csak akkor folytathat oktatási tevékenységet Magyarországon, ha az anyaországában is képzést folytat. Ezt a CEU a New York állambeli Bard College-dzsal kötött együttműködés keretében már teljesíti, az Orbán-kormány azonban ennek ellenére nem hajlandó aláírni a megállapodást New Yorkkal.

Noha a CEU minden feltételt teljesített ahhoz, hogy a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően továbbra is amerikai-magyar intézményként működhessen Budapesten, Orbán Viktor politikai döntése értelmében több hónapja nem írja alá a kormány azt a megállapodástervezetet, amely biztosítaná az egyetem változatlan működését.

Amennyiben kétségei is vannak a New York-i székhelyű, új kampusszal, a kabinet illetékes szerve régen elrendelhette volna, hogy az Oktatási Hivatal folytasson szakmai vizsgálatot a CEU ügyében. Ám ezt várhatóan csak 2019 elején folytatják le – hetekkel azután, hogy az egyetemnek döntenie kell arról, a jövőre beiratkozó diákok számára Budapesten vagy Bécsben hirdesse meg amerikai akkreditáltságú képzéseit.

Hogyan jutottunk idáig?

• 2017. február 2-án Michael Ignatieff, a CEU rektora nyílt levélben reagált „az egyetem ellehetetlenítéséről” szóló pletykákra, biztonságban érezve az intézményt annak ellenére, hogy a Figyelő a „Soros-egyetem” elüldözésének kormányzati szándékáról írt.
• 2017. február 3. Schmidt Mária a blogján azt írta: a CEU „Soros György előretolt helyőrsége” Európában.
• 2017. március 28. Az Origo a birtokába került oktatási hivatali vizsgálatra hivatkozva megírta, 28 külföldi egyetem szabálytalanul, sokszor törvénytelenül működik Magyarországon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt megerősítette egy közleményben, majd este Balog Zoltán miniszterként benyújtotta a felsőoktatási törvény CEU ellehetetlenítését célzó módosítását.
• 2017. április 10. Minden tiltakozás, tüntetéssorozat ellenére Áder János államfő aláírta a jogszabályt. A jogszabály heteken belül az Alkotmánybíróság elé került.
• 2017. április 27. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, mert álláspontja szerint uniós jogba ütközik a felsőoktatási törvény módosítása. Mivel a kabinet nem volt hajlandó felülvizsgálatra, érdemi választ sem adott, a bizottság az Európai Unió Bíróságához fordult. Ott 2018. február 2-án indult el az eljárás, de tárgyalás még nem volt.
• 2017. szeptemberében véglegesítették a megállapodástervezetet New York állam oktatási hivatala és a magyar kormány között, de azóta sem írta alá a kabinet.
• 2017. október 13. A kormány be is jelentette: nem írja alá a CEU fennmaradását biztosító megállapodást New York állammal, ehelyett egy évvel meghosszabbítja a megállapodásra adott határidőt egy újabb törvénymódosítással. A CEU addigra teljesítette az új törvényi feltételeket, megállapodást kötött az amerikai Bard College-dzsal, januárban pedig el is indult a New York-i képzése.
• 2018. április 9. A CEU aláírta Béccsel a megállapodást, amely lehetővé tenné, hogy az intézmény már 2019 őszén megnyithassa ott a kapuit.
• 2018. április 13. A januártól működő New York-i campust megtekintette Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, illetve a tárgyalásokkal magyar részről megbízott Altusz Kristóf, és megbeszéléseket folytattak a CEU vezetőségével, illetve New York állam Oktatási Hivatalának képviselőivel. A kormány azóta is „vizsgálja” az ott tapasztaltakat.
• 2018. június 5. Az Alkotmánybíróság több mint egy évvel a beadványok beérkezése után felfüggesztette saját alkotmányossági eljárását, mondván: azzal meg kell várni az Európai Bíróság ítéletét.
• 2018. október 5. A CEU bejelentette: előkészítik a Bécsbe költözésüket.
• 2018. október 25. A CEU vezetősége bejelentette a távozást, december 1-jéig tolva ki a döntés határidejét. A kormány reakciójából nem következett a megállapodásra törekvés.
• 2018. október 26. Több ezren tüntetettek a CEU mellett a Momentum Mozgalom hívására. November 16-ra újra tüntetést szervez a Momentum. Az LMP november 7-én tart rendezvényt.
• 2018. október-december 1. Számos tüntetés, akadémiai és nemzetközi diplomáciai tiltakozások ellenére a kormány hajlíthatatlannak bizonyult, s nem írta alá a CEU létezését változatlan formában lehetővé tevő, a magyar törvények által előírt államközi megállapodást. Szombat délután a Kossuth téren jelképesen eltemették a CEU-t és az oktatás szabadságát is Magyarországon.
• 2018. december 3. A CEU vezetése bejelenti, elmegy.

A Washington Post szerint világos, hogy a Trump-vezetés a nyáron kinevezett nagykövetét azért küldte Budapestre, hogy megoldja a CEU-ügyet, ehhez képest az egyetem hamarosan költözik, ami nem kis bukás Amerika számára. A budapesti Political Capital elemzője, Krekó Péter az amerikai lapnak azt mondta, az Orbán-kormány tudta, hogy az USA gyenge, és játszadozhat vele, David B. Cornstein nagykövet ahelyett, hogy megszégyenítette és visszavonulóra kényszerítette volna CEU-ügyben az egyre diktatórikusabb magyar vezetőt, hozzásegítette az egyetem elűzésére vonatkozó tervei megvalósításához.

Michael Ignatieff, a CEU rektora és David Cornstein amerikai nagykövet – első útja az egyetemre vezetett, aztán fordulat állt be

Fotó: Egyesült Államok budapesti nagykövetsége/Németh Attila

– Cornstein végig meghajolt Orbánék előtt, azt nyilatkozta a magyar sajtóban, hogy nem látott a demokratikus intézményrendszer megsértésére vonatkozó jeleket az országban, miközben nyilvánvaló, hogy az ellenkezője az igaz.

Ráadásul Cornstein Orbánnal való szeptemberi találkozója után azt mondta, sikerült egyezségre jutniuk, mely szerint a CEU még jó ideig Magyarországon marad. Ehhez képest az egyetem rövidesen költözik, ami hatalmas amerikai kudarc. Ennek ellenére Cornstein, az ékszerkereskedőből lett diplomata egy múlt heti követségi beszélgetésen – ahol Orbán miniszterelnököt ismét a barátjának nevezte – a saját életéből vett példával élt, felelevenítve, hogy egy időben plázákban nyitott üzleteket.

– Egy másik fickó áruházában nyitottam ékszerboltot. Az egyetem egy másik országban működik. Kifizetődő lenne, ha együttműködne a kormánnyal – mondta állítólag Cornstein. 

A nagykövet a CEU méreteit és jelentőségét lekicsinylő megjegyzést is tett a lap szerint, az 1500 hallgatóval működő intézményt olyan nagyméretű amerikai egyetemekhez hasonlítva, mint az Ohio State vagy a Michigan, majd azon értetlenkedett, hogy ez a téma hogy válhatott ennyire fontossá a világban. Cornstein szerint a CEU-ügy nem más, mint személyes ügy, bosszúhadjárat Orbán és Soros között.

– Ez két ember ügye. Semmi köze a szabad oktatáshoz – mondta a cikk szerint Cornstein.

Kovács Zoltán kormányszóvivő – aki a CEU-n végzett, említi meg a cikk – is azt mondta, nem volt a magyar kormányon nyomás a Trump-kormányzat részéről, hogy változtasson a CEU-val kapcsolatos álláspontján. Sőt, hozzátette, hogy a Trump-vezetésnek sokkal józanabb a hozzáállása Magyarországhoz, mint amilyen Obama idejében volt. Az írás azt is megegyzi, hogy a Trump-adminisztráció a világ több diktátorával és önkényurával szemben az elődeinél – legyenek azok demokraták vagy republikánusok – sokkal békülékenyebb hangot ütött meg, de az udvarlós taktika eredményessége eddig minimum kétes.

Egyben Cornsteinnek igaza van: a CEU-t nyilvánvalóan a Soros György elleni hadjárat jegyében űzik el Magyarországról. Soros nemcsak Orbán Viktor, de Donald Trump politikai bűnbakja is, noha a filantróp eszméi és tettei aligha veszélyeztetik akár a magyar, akár az amerikai társadalmat.