„Senki ne lepődjön meg, ha a kórházi koszton élcelődnek”
Mint arról , a kormány 2015. január 1-jére halasztja a közétkeztetés új (a réginél egészségesebb) szabályait megállapító rendelet bevezetését. Prohászka Béla, a rendelet egyik előképének tekinthető Mintamenza Program szakmai vezetője a halasztás okáról azt mondta, a közétkeztetést végző cégek kértek hosszabbítást, e mellett azoknak az élelmiszergyártóknak is át kell állniuk az új szabályozásra, amelyek a pékipari termékekkel, felvágottakkal és tejkészítményekkel látják el az intézményeket.
Prohászka Béla hozzátette, figyelembe kell venni, hogy a jogszabályi mechanizmus ellenőrzési rendszere csak 2015 szeptemberétől lép életbe, a teljes ellátásban a sócsökkentést pedig 2020-ig kell végrehajtani.
Magyarországon napi szinten 2 100 000 ember vesz részt a közétkeztetésben. A szabályozás tápanyag- és vitaminszükséglet szerint életkor és egyéb tényezők alapján sorolja kategóriákba az ellátottakat (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, kollégista, szociális ellátás, fekvőbeteg-ellátás, honvédség, büntetés-végrehajtás).
1 100 000 embernek külsős cégek szállítják az élelmiszert, jellemzően közszerződéses formában. A fennmaradó egymillió embert az adott intézmény saját konyhája lát el (az fenntartó helyi önkormányzat, egyház, de akár misszió is lehet).
Nem lesz központilag megszabott menü a menzákon. Az intézményekben mindenütt a helyi élelmezésvezető dolga az étlap összeállítása. Prohászka szerint az önkéntes csatlakozáson alapuló, táplálkozási irányelveket megfogalmazó Mintamenza Program egyik központi eleme a helyi sajátosságok, a szezonális élelmiszerek minél szélesebb körű felhasználása, és az utaztatott élelmiszerek arányának lecsökkentése.
„Nem szeretjük az utaztatott élelmiszereket. Ne legyenek forgó étlapok, legyenek helyettük szezonális étlapok, így lehet gazdálkodni, a szezonális termékek mindig olcsóbbak, így megmarad az ásványianyag-tartalom és vitamintartalom is.
Véleménye szerint az önkormányzat által fenntartott konyhák, esetén nem lesz drágulás az új szabályozás bevezetésével, ha a beszerzést helyben intézik. Ahol viszont külső szolgáltató szállítja az ételt, várható áremelkedés.
A gyakorlatilag tarthatatlan gazdasági állapotban lévő egészségügyi intézmények is kénytelenek lesznek bevezetni az új szabályozást.
„Én azt vallom, hogy a táplálkozásunk 70 százalékban befolyásolja a közérzetünket és az egészségi állapotunkat. Nem szabad elfelejteni, hogy a kórházak 550 forintos nyersanyag-értékkel rendelkeznek, ami egy, az ellátottak után kapott napi normatíva. Jó gazdálkodással ebből jó ételt lehet előállítani. Ne is lepődjön meg semelyik közétkeztető vagy szolgáltató,
ha felkerül az internetre a kép, amelyen fejtörést okoz azonosítani, milyen ételt ábrázol. Azt ráadásul úgy kell tálalni, hogy gusztusos legyen, hiszen ez is egy éttermi szolgáltatás” – mondta Prohászka. Ugyanakkor diplomatikusan kikerülte a válaszadást arra felvetésünkre, miszerint elképzelhető-e, hogy a kórházak ebből az étkeztetési normatívából vesznek el pénzt, hogy fontosabb működési költségeket fedezni tudjanak. „Ha a kórházak az 550 forintos normatívát nyersanyagra fordítják, akkor annak elegendőnek kell lenni” – fogalmazott.
